I.  előadás

1.  oldal

„ ... a múlt héten itt elmondtam...” - A „Die Polaritat von Dauer und Entwickeling im Menschenleben. Die kosmische vorgeschichte dér Menschheit” c. előadás. (GA184)

"... zürichi nyilvános előadásomban ...” -a „Die Geschichte dér Neuzeit im Lichte dér geisteswis- senschaftliche Forschung” c. 1918 október 17-én tartott előadás. (GA 73)

„... korábbi előadásaimból..." - 1. többek között a „Kosmische und menschliche Geschichte” c. kötetet (GA 170-174)

2.  oldal

A marathoni ütközet - Kr. e. 490-ben az Athéntól mintegy 42 km-re fekvő marathoni síkságon lezajlott csata, amelyben a görögök Milthiadész vezetésével legyőzték a túlerőben lévő perzsa hadakat.

3.  oldal

"... az Atlantisz utáni ötödik korszak... ” - Az antropozó- fia a földi fejlődés hét nagy korszakát különbözteti meg: a poláris, a hiperbóreus, a lemúriai, az atlantiszi, majd az Atlantisz utáni első, második és harmadik korszakot. Jelenleg az Atlantisz utáni első nagy korszakban élünk, amely további un. kultúrkorszakokra oszlik. Ezek: az óindiai, az óperzsa, az egyiptomi-káld-babilóniai, a görög-latin, a jelenkor, és ezt majd még kettő követi. A jelenlegi korszak tehát az Atlantisz utáni ötödik kultúrkorszak. (L.bővebben Rudolf Steiner „Die Geheimwissenschaft im Umriss” c. könyvét. Magyarul ‘A szellemtudomány körvonalai” címen jelent meg 1994-ben)

7.  oldal

"... érző- és értelmi lelkükben ...” - Az antropozófia az előző jegyzetben említett kultúrkorszakokat összekapcsolja az ember fejlődésével. Az ember lelkisége három részből áll: érzői-lélekből, értelmi lélekből és tudati lélekből. Az Atlantisz utáni ötödik kultúrkorszak a tudati lélek fejlesztésének a kora. A görög-latin korban az értelmi lélek fejlődött, az egyiptomi korban az érzői-lélek.

8.  oldal

német-római birodalom - Kr.u. 962-től, I. Ottó császárrá való koronázásának időpontjától nevezik így a német birodalmat.

Karolingok - Frank uralkodóház a VIII.-IX. században. Megalapítója Kis Pippin, aki 751-ben a pápa segítségével lett király. Fia, Nagy Károly (768-814) erős birodalmat hozott létre és 800-ban császárrá koronáztatta magát.

Hohenstaufok - Nmet uralkodóház a XII. és XIII. században. Legjelentősebb tagja I. (Barbarossa) Frigyes.

"... a pápát ... Rómából Avignonba helyezik...” - XI. Benedek pápa halála után a pápai trón 11 hónapig üresen állt, mert a bíborosok nem tudtak megegyezni. Végül 1305- ben Szép Fülöp francia király befolyására a bordeaux-i érseket választották meg (V Kelemen), aki a lyoni koronázás után nem tért vissza Rómába. 1309-ben Avignonban telepedett le és ezt követően a pápák itt tartózkodtak 1377-ig. Ekkor XI. Gergely pápa visszaköltözött Rómába, a Vatikánba. A következő évben meghalt. Utódának VI. Orbánnak megválasztásakor 23 bíboros közül csak 12 volt jelen, ezért 13 francia bíboros a választást nem ismerte el törvényesnek és még abban az évben, 1378-ban a genfi bíborost kiáltották ki pápának (VII. Kelemen), aki ismét Avignonban telepedett le. A két pápa kölcsönösen kiátkozta egymást és mivel nem tudtak egyezségre jutni, a római bíborosok 1389-ben új pápát választottak IX. Bonifác személyében. Ekkor már három pápája volt az egyháznak. A szakadást többszöri eredménytelen kísérlet után végül a Konstanzi zsinat szüntette meg (1414-17), ahol mindhárom pápát lemondatták. Az új pápa V Márton lett (1417-1431).

9. oldal

"... feloszlatták a templomos rendet...” - A templomosok rendjét 1118-ban 9 lovag alapította meg Jeruzsálemben. Nevük onnan származik, hogy eleinte ott szálltak meg, ahol a Salamon-templom helyét feltételezték. A hármas szerzetesi fogadalom mellé - szegénység, engedelmesség, szüzesség - negyediknek a zarándokok fegyveres védelmét vették fel. Jeruzsálem eleste után Franciaországban telepedtek le, ahol

-    elsősorban adományok révén - a leggazdagabb birtokaik voltak. 1307-ben IV (Szép) Fülöp francia király koholt vádak alapján letartóztatta a rend tagjait, majd a pápára gyakorolt erős befolyásának hatására V Kelemen a rendet feloszlatta. Birtokaikat elkobozták, majd 1314-ben Jacob de Molay nagymestert és társait máglyán kivégezték.

11.  oldal

Henry Thomas Buckle (1822-62) - Angol kultúrtörténész. Főműve: „History of civilisation in England”. Nézetei szerint elsősorban a természeti körülmények, a földrajzi környezet és az azok hatására kialakult lelki alkat határozza meg az emberi társadalom fejlődését.

Friedrich Ratzel (1844-1904) - Német földrajztudós és néprajzkutató. Nevéhez fűződnek az un. antropogenetikai kutatások, amelyeknek keretében az egyes embercsoportoknak a föld felszínétől függő sajátosságait vizsgálta.

Az Orleansi Szűz - Jeanne d’Arc (1412-31). Fellépése nyomán indult meg az angol csapatok visszaszorítása Franciaországból. 1430-ban foglyul ejtették, majd mint eretneket máglyán kivégezték. 1456-ban ártatlannak nyílvánították és 1920-ban szentté avatták.

13.  oldal

Emst Wildenbruch (1845-1909) német katonatiszt, majd külügyi követségi tanácsos. Történelmi drámáiért kétszer kapott Schiller-díjat, egyszer pedig Grillparzer-díjat.

Jámbor Lajos és a fiai - Jámbor Lajos (778-840) frank király. Fiainak (Lothar, Pippin és Lajos) 817-ben megígérte, hogy halála esetén felosztja köztük a birodalmat, de miután második házasságából még egy fia született (Kopasz Károly), újabb felosztást hajtott végre. Fiai emiatt egymás ellen támadtak.

<?

14.  oldal

"... ami itt lejátszódott Ottokárral...” - II. Ottokár cseh király (1238-78) elfogalta Bécset, Stájerországot és Karinthiát. Amikor 1273-ban Habsburg Rudolfot választották meg Németország királyává, Ottokár nem ismerte el, de seregei vereséget szenvendtek, így behódolt és Csehországot hűbéri birtokként kapta meg. 1278-ban újra Rudolf ellen támadt, de a morvamezei csatában legyőzték. Fogságba került, majd néhány lovag bosszúból megölte.

14. oldal

Az 1452-től 1480-ig tartó polgárháborúk - Az un. rózsák háborúja, amely az angol York (fehér rózsa) és Lancaster (piros rózsa) család között zajlott le.

Húsz János (1309-1415) - cseh reformátor.

Albigensek - A római egyház tanaitól eltérő eszméket valló több gyülekezet gyűjtőneve. Nevük a dél-franciaországi Albi városából ered. Ők maguk katharoknak (tisztáknak) nevezték magukat, de - főleg más országokban - valdenseknek, bogumiloknak és patarénusoknak is nevezték őket. Fel- fogásuk gyökere a jó és rossz ellentét hirdető perzsa eredetű manicheus tanokra vezethető vissza. A XIII. században keresztes hadjáratot hirdettek ellenük és véres kegyetlenséggel kiirtották őket.

18. oldal

Girolamo Savonarola (1452-1498) - olasz dominikánus szerzetes, nagyhatású prédikátor. Kora romlottsága, a „pogány humanizmus” ellen szónokolt. A Mediciek elűzése után indítványára a firenzei tanács szigorú intézkedéseket léptetett életbe az erkölcs védelmében és a firenzei köztársaság királyává Krisztust kiáltották ki. Ellenfelei végül is elérték, hogy eretneknek nyílvánítsák. Máglyára ítélték, de előtte „kegyelemből” megfojtották és csak testét égették el.

Luther (Martin 1483-1546)

... az angol egyház Rómától való elszakadása .. -1534-ben következett be, amikor VIII. Henrik angol király, miután a pápa nem volt hajlandó elválasztani feleségétől, önmagát kiáltotta ki az angol egyház fejének. A tanításban, a liturgiában és az egyházi szervezet felépítésében változást nem hajtott végre.

Kálvin (Jan 1509-1564)

... amikor Merész Károlyt Murtennél legyőzték... - Merész Károly (1433-1477) burgundiai herceg. Halálával kihalt a burgundiai uralkodóház.

luciferi és ahrimáni - Az antropozófiai tanítás szerint a szellemi világban vannak un. ellenerők is, amelyek azért épültek be a fejlődésbe, hogy az ember önálló szabad cselekvését elősegítsék. Vezetőikről luciferi és ahrimáni lényeknek nevezik őket.

Wickliff (John 1324-1384) - angol reformátor

II. Fülöp (Habsburg 1527-98) - V Károly fia, 1556-tól spanyol király. Uralkodását rideg abszolutizmus és vallási türelmetlenség jellemezte. 1567-ben öröklés révén Németalföld is uralma alá került, de a protestánsok kíméletlen üldözése miatt felkelés robbant ki. Az északi tartományok egyesülnek és Orániai Vilmost választják meg helytartónak. Ezzel indul meg Hollandia önálló fejlődése. Fülöp 1588-ban megtámadja Angliát, de hajóhada - a győzhetetlennek vélt Armada - vereséget szenved.

21. oldal

A harmincéves háború (1618-1648) - 1609-ben a német protestáns fejedelmek szövetségre lépnek IV Frigyes pfalzi választófejedelem vezetésével, mire a katolikus Miksa bajor herceg irányítása alatt megkötik a Ligát. A háborúskodás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Csehországban 1618- május 23-án felkelés tört ki, melynek során Prágában a Habsburg kormányzat két képviselőjét, Marinitzet és Slawatát, valamint titkárukat Fabriciust szóváltás után kidobták a vár ablakából (defenesztráció). A háborúban Németország, Hollandia, Erdély, Dánia, Svédország, Franciaország és Spanyolország vett részt. Az ellenségeskedésnek a westfálisi béke vetett véget 1648-ban.

XIVLajos (1638-1715)

Nepoleon (Bonaparte 1769-1821)

24. oldal

A trafalgári csata - 1805-ben Nelson angliai admirális megsemmisítő vereséget mért Napóleon hajóhadára.

.. az Amerika feletti uralomért ... - Az 1754-től 1763-ig tartó háborúkban Franciaország elvesztette Amerika feletti befolyását, ami Anglia fennhatósága alá került. Az 1773-83- as háború folyamán Amerika Angliától is függetlenné vált és létrejött az Egyesült Államok.

26. oldal

I. Jakab (1566-1625) - Stuart Mária fia. Skócia, majd 1603-tól Anglia királya.

II.   előadás 31. oldal

Más alkalommal már kifejtettem ... - Az 1916. október 2- án tarott előadás (GA 171).

33. oldal

Novalis (Friedrich Leopold von Gartenberg 1772-1810)

-  Német költő. Korábbi megtestesüléseire Rudolf Steiner többször is utalt, többek között a „Dér irdische und dér kosmis- che Mensch” c. 1912. május 2-án tartott előadásában (GA 133).

... keletignósztikus tanokat... (a görög „gnószisz” - felismerés, tudás, ismeret - szóból) - Eredetileg Hermész Triszmegisztosznak tulajdonított titkos tanítás. Iratait a korai kereszténység évszázadaiban megsemmisítették. (1. bővebben Kákosy László „Fény és káosz” c. könyvét. - Gondolat Kiadó 1984).

38.  oldal

Kepler (Johannes 1571-1630) - Német csillagász „Harmonices mindi” c. könyvében a következőket írja: „Elloptam az egyiptomiak szent edényeit, hogy belőlük Istenemnek szent hajlékot készítsek.”

39.  oldal

Richard Cobden (1804-65) - Angol gazdaságpolitikus, a manchesterizmus, vagyis a szabad kerskedelem és a szabad verseny eszméjének hirdetője.

John Bright (1811-1889) - angol liberális politikus. Cobdennel együtt a Gabonavámellenes Liga létrehozója.

41. oldal

Ferdinand Lasalle (1825-64) - Német szocialista agitátor, a Német Munkásszövetség létrehozója.

Engels (Friedrich 1820-95)

Marx (Kari 1818-83)

42.  oldal

Lessing (Gotthard Ephraim 1729-81) - német drámaíró.

Herder (JohamGottfiiedl744-18Q3) - Német író,költő, filozófus. Goethe (Johann Wolfgang 1749-1832)

43.  oldal

Heinrich Deinhardt (1821-1879) - Német író, Schillerről írt életrajzát dr. Günther Wachsmut adta ki újra 1922-ben.

Schiller (Fridrich 1756-1805)

III.   előadás 53. oldal

Rousseau (Jean Jacques 1712-78)

Észak és Dél háborúja (1861-1865) - Az amerikai polgárháború.

59.  oldal

„sacro egoismo” - szent egoizmus . Antonio Salandra olasz miniszterelnöknek (1914-16) tulajdonított kijelentés.

Garibaldi (Giuseppe 1807-82) - Olasz szabadsághős, az olasz egység megteremtésének apostola.

60.  oldal

Pobjedonoszev (Konstantin Petrovics 1827-1907) - Orosz tudós, jogász professzor a Szent Szidónus főügyésze. Az orthodoxia, a patriarchális despotizmus és a pánszláv mozgalom képviselője.

Sorét (Friedrich Jacob 1795-1865) - Kari Alexander weimari herceg nevelője. Goethe növénytani írásait fordította franciára. A Goethével való említett beszélgetést Flodard von Biedermann írja le „Goethe beszélgetései” c. munkájában.

61. oldal

Curvier (George 1769-1832) - Francia zoológus, az összehasonlító anatómia és őslénytan megalapítója. Elmélete szerint a fajok állandóak, a változás úgy történik, hogy a föld történetében kataklizmák megsemmisítik az élővilágot, majd új fajok jönnek létre egy új teremtés folyamán.

Geoffroy de Saint-Hilaire (Étienne 1772-1844) - Francia zoológus professzor. Felfogása szerint a növények és állatok szervezetében egy általános tervszerűség van, amely csak egyes pontokban változik, így keletkeznek a különféle fajok.

64. oldal

„Egyszer egy városban előadásokat tartottam ...” - A Colmarban 1905 november 21-én tartott előadás (Briefwechsel und Dokumente 1901-1925 GA 202).

IV előadás 72. oldal

A Breszt-Litovszk-i béketárgyalások - Az I. világháború végén Szovjet-Oroszország békét kért, amelyet 1918 március 3-án kötöttek meg.

74. oldal

Mensevikek - Az oroszországi szociáldemokraták mérsékelt irányvonalat képviselő szárnya, amely végül is alul maradt a radikális bolsevikokkal szemben, akik többségben voltak (az orosz mensisztvo = kisebbségi, illetve bolsisztvo = többségi szóból).

77. oldal

A teológus és a katona összetartoznak... -L. az 1918. szept. 6-án elhangzott előadást: „Die Polaritat von Dauer und Entwickelung im Menschenleben. Die kosmische Vorgeschichte dem Menschheit” (GA 184).

80. oldal

Mihály arkangyalnak, mont korszellemnek ... - L. az 1917 októberében tartott előadásokat: „Die spirituellen Hintergründe des ausseren Welt. Dér Sturz dér Geister dér Finstrnis” (GA 177).

... „azok a hatalmak...” - A szellemi ellenerők. (L. a luciferi és ahrimáni szellemekről írt jegyzetet.)

83. oldal

Oscar Hertwig (1849-1922) - Német zoológus, a berlini anatómiai és biológiai intézet igazgatója. Az állati tojásokkal végzett kísérleteket.

89. oldal

"... ahogy ezt ábrázoltam...” - Az 1918. október 11-én tartott előadás: „Das Geschichtsleben des Menschheit” és az 1917 december 26-iki előadás: „Mysterienwahrheiten und Weihnachtsimpulse” (GA 180).

"... Krisztus ismét meg fog jelenni az éteri világban...” - L. az 1911 szeptember 21-én tartott előadást: „Die Menschheitsentwickling in dér nachatlantischen Zeit. Buddha und Christus (GA. 130).

"... szólnunk kell a gonosz misztériumáról... ” - L. többek között az 1917. november 3-án és 4-én tartott előadásokat a „Das Faust-problem. Die romantische und die klassische Walpurgisnacht” c. kötetben (GA 273).

V. előadás

90. oldal

"... csaknem két évvel ezelőtt...” - L. az 1916. október 15- én és 30-án tartott előadásokat. (Goethe und die Krisis des neunzehnten Jahrhunderts” - GA 171) és az 1916 november 18- án, 19-én és 20-án tartott előadásokat. (Das Karma des Berufes in Anknüpfung an Goethes Leben” - GA 172).

93.  oldal

Die Geheimwissenschaft im Umriss - Rudolf Steiner 1910-ben megjelent könyve. (Magyarul ‘A szellemtudomány körvonalai” címen jelent meg 1994-ben)

94.  oldal

"... a Jupiter korszakban ...” - Az antropozófia a Földbolygó fejlődésének hét nagy korszakát különbözteti meg, amelyek közül jelenleg a negyedik korban élünk. Ezt megelőzte a Szaturnusz, a Nap- és a Hold-fejlődés és követi majd a Jupiter-, a Vénusz- és a Vulkán korszak. (A Földfejlődésen belül további hét nagy korszak zajlik le, és ezeken belül további hét kisebb un. kultúrkorszak. - L. a 2. oldalon lévő jegyzetet is.)

99. oldal

"... idén ősszel előadásaimban..." - L. az 1918 augusztus 31. és szeptember 2. között tartott előadásokat. („Die Wissenschaft vöm Werden des Menschen. Das Walten des kosmischen Vemunft im Sprachentstehen” - GA 183).

"... különböző alkalmakkor...” - L. többek között az 1918 március 14-én Berlinben tartott előadást: „Das geschichtliche Leben des Menschheit und seine Rátsel” (GA 67) és az 1918 március 30-án tartott előadást „Erdensterben und Weltenleben” (GA 181) - A zürichi előadásra vonatkozóan 1. az 1. oldalra vonatkozó jegyzetet).

Hermann Grimm (1828-1901) -Német művelődéstörténész.

Woodrow Wilson (1856-1924) - 1912-20 között az Egyesült Államok elnöke.

106. oldal

Emst Homeffer (szül. 1871) - A Nietzsche Archívum munkatársa és kiadója.

VI.  előadás

109. oldal

Die Philosophie der Freiheit - Rudolf Steiner 1894-ben megjelent könyve (GA 4) - Magyarul „A szabadság filozófiája” címen az Édesvíz kiadónál jelent meg 1992-ben).

110.  oldal

"... még csak rövid ideje voltam Weimarban...” - Rudolf Steiner 1890-től 1897-ig tartózkodott Weimarban, mint a Goethe Archívum állandó munkatársa. Goethe természettudományos írásainak kiadását készítette elő.

"Wahrheit und Wissenschaft” - Rudolf Steiner 1892-ben megjelent könyve (GA 3).

"... a goethei világnézet területéről való publikációim...” - Többek között: „Goethes naturwissenschaftliche Schriften, mit Einleitungen und Anmerkungen” (GA1), „Grundlinien einen Erkenntnistheorie dér Goetheschen Weltanschauung, mit besonders Rücksicht auf Schiller” (GA 2) és „Goethes Weltanschauung” (GA 6).

Szászországi Zsófia nagyhercegnő (1824-97) - Kari Alexander nagyherceg felesége. A Goethe-unoka, Walter von Goethe halála után 1885-től a goethei családi archívum örököse.

"... A liszt-korszakából...” - Liszt Ferenc 1848 és 1861 között volt főzeneigazgató Weimarban.

111.  oldal

Leopold von Kalckreuth gróf (1855-1928) - Táj- és arcképfestő. A weimari művészeti iskola tanára volt 1885-től 1890-ig.

Wilhelm Scherer (1841-1886) - Német nyelvész és irodalomtörténész.

112.  oldal

Heinrich von Treitschke (1834-96) - Német történész.

Richard Strauss (1864-1914) - Német zeneszerző. 188.9- től 1895-ig volt Weimarban főzeneigazgató.

Woldemar von Biedermann (1817-1903) - A tízkötetes „Goethe beszélgetései” c. könyv kiadója.

113.  oldal

Georg Kreutzwendedich (1855-1921) - 1901- és 1909 között volt porosz pénzügyminiszter. 1913-tól 1921-ig a Goethe-Társaság elnöke.

Immánuel Kant (1724-1804) - Német filozófus. Főműve a „Tiszta ész kritikája”. Filozófiájának egyik fontos tétele, hogy a dolgok lényegét, amilyenek azok a valósában (Ding an sich) ismereteink nem közelíthetik meg. Erre utal a steineri mondat: „Túl kell jutnunk Kanton”.

Eduard von Hartmann (1842-1906) - Német filozófus.

"... a Philosophie derFreihet 176. oldalán ...” - Az idézet a magyar kiadás 125. oldalán olvasható.

118.  oldal

Friedrich Nietzsche (1844-1900) - Német filozófus, író. Elvei szerint az egyedüli természetes életmegnyilvánulás a szabad önelhatározás, amikor az akarat maga alkotja az értékeket. Tőle származik az Übermensch, az önmagát felülmúló ember eszméje. 1889-ben elméje elborult.

Benjámin Tucker (szül. 1881) - Amerikai író, az individuális anarchizmus hirdetője.

John Henry Mackay (1864-1933) - Német író, Tuckerhez hasonlóan az individuális anarchizmus képviselője.

119.  oldal

„Magazin für Literatur” - Joseph Lehmann által 1832- ben alapított irodalmi folyóirat. Rudolf Steiner 1897-től 1900-ig volt kiadója és szerkesztője.

"... Berlinbe kerültem... ” - Rudolf Steiner 1897-től 1904- ig élt Berlinben.

Ottó Neumann-Hofer (1857-1941) - Német író, 1891-től 1897-ig volt a Magazin für Literatur szerkesztője.

"... a goethei mondás... ” - A goethei idézet a „Sprüche in Prosa” c. Írásban olvasható és a következőképpen hangzik: „Eitles Eigenlob stinkt. Das mag sein, was aber fremder und ungerechter Tadel für einem Geruch habé, dafür hat das Publikum keine Nase.”

A Dreyfus-per - Alfréd Dreyfus (1859-1935) zsidó származású francia katonatiszt. Feltételezett hazaárulásért 1894-ben ártatlanul elítélték, majd 1906-ban felmentették.

Emilé Zola (1840-1902) - Francia író.

121.  oldal

Wilhelm Bölsche (1861-1939) - Német író, népszerű természettudományos írások szerzője.

Ottó Erich Hartleben (1864-1905) - Német író.

122.  oldal

A Nietzsche-ügy - Rudolf Steiner konfliktusa Elisabeth Förster-Nietzschével, Nietzsche nővérével. L. Rudolf Steiner „Mein Lebensgang” c. könyvének XVIII. fejezetét. (A könyv magyarul „Életutam” címmel jelent meg 1993- ban.)

Arthur Schopenhauer (1788-1860) - Német filozófus

Marx Marterstieg (1853-1926) - Német színész és színigazgató.

"... az első Serenissimus-anekdota...” - Serenissimus (lat. = a legfelségesebb) német viccfigura volt a XIX. század végén az ostoba operett-fejedelemről. A mintakép Kari Alexander weimari nagyherceg volt.

Max Halbe (1865-1944) - Német költő, drámaíró

124.  oldal                                   |

"... a berlini munkásképző iskolában...” - Lásd bővebben: a „Mein Lebénsgang” (Életutam) XVIII. fejezetét.

125.                oldal

Siegfried Nacht - Arnold Roller lengyel szocialista forradalmár álneve. A sztrájkról és a forradalomról írt könyve 1902-ben jelent meg Londonban német nyelven.

126.                oldal

A 869-es konstantinápolyi 8. ökumenikus zsinat - valójában nem volt egyetemes, mert a görögkeleti egyház nem fogadja el határozatait. Többek között kimondta, hogy az embernek „egy értelmes, megismerő lelke van” és a szellemi megnyilvánulások ennek csak tulajdonságai.

127. oldal

A Teozófiai Társaságot (Theosophical Society) 1875-ben alakította meg Mme Blavatsky és Olcott ezredes az emberben és a világban lévő isteni erők megismerése céljából. Rudolf Steiner 1902-ben lett a német szekció főtitkára de nézetkülönbségek miatt 1913-ban kizárták. Ekkor alakította meg az Antrojjozófiai Társaságot. (L. bővebben: „Mein Lebensgang” - Életutam - XXX. fejezet).

"Misztika az újkori szellemi élet hajnalán" - A könyv eredeti címe: „Die Mystik im Aufgange des neuliches Geisteslebens und ihr Verháltnis zűr modern Weltanschauung” (GA 7)

Bertram Keightley (1860-1949) - A Teozófiai Társaság indiai szekciójának vezetője, és 1901-től az európai szekció főtitkára.

George Mead (1863-1933) - A Teozófiai Társaság angol szekciójának vezetője. 1913-ban kilépett a Társaságból.

128. oldal

"entente cordiale” - (fr. = szívbéli szerződés) - A Franciaország és Anglia között 1904-ben megkötött szerződést nevezték így.

128.  oldal

Annié Besant (1847-1922) - Olcott ezredes halála után 1907-től a Teozófiai Társaság elnöke.

129.  oldal

C. Jinaradjadasa (szül. 1875) - 1953-tól a Teozófiai Társaság elnöke.

Theosophie - Rudolf Steiner 1904-ben megjelent könyve (GA 9) - Magyarul ‘A világ és az ember szellemi megismerésének alapelemei” címmel jelent meg 1993-ban. (Atlas-Cosium kiadó, Kolozsvár)

131.  oldal

A goethei világszemlélet ismeretelmélete” - „Goethes Weltanschauung - GA 6).

132.  oldal

Rosa Luxemburg (1870-1919) - Német szocialista politikus.

Theodor Hertzka (1845-1924) - Német közgazdász. Michael Flürscheim (1844-1912) - Német agrárpolitikus.

VII.  előadás 134. oldal

Goetheanum - Az általános Antropozófiai Társaság székháza Dornachban.

"... nyilvános előadásaimban...” - Elsőízben 1917. október 18-án Baselben (GA 72).

136. oldal

Róbert Hamerling (1830-1889) - Osztrák költő.

140. oldal

Chambord gróf - (Henri, Bordeaux hercege 1820-1889) - A Bourbon-ház utolsó férfi leszármazottja.

ligúríaiak - 1732-ben alakultak meg Alfonso de Ligouri (1696-1785) vezetésével a szegények és elhagyatottak megsegítésére.

146.  oldal

Kari von Linné (1707-78) - svéd természettudós Baruch Spinoza (1632-77) - spanyol filozófus William Shakespeare (1564-1616)

147. oldal

Gustav Stresemann (1878-1929) - német politikus, a Néppárt megalapítója.

Hermann Grimm szép könyvében ... - Az 1876-ban megjelent „Goethe” c. könyv, amely Hermann Grimm 25 egyetemi előadását tartalmazza.

153. oldal

Rudolf Eucken (1846-1929) - német filozófus

Henri Bergson (1859-1941) - francia filozófus VIII. előadás

163. oldal

Photiosz pátriárka és I. Miklós pápa -1. Miklós pápa 858- tól 867-ig uralkodott. Phótiosz konstantinápolyi pátriárkával vitába keveredett egyrészt annak megválasztását, másrészt a pápai joghatóságot illetően, ami végül is szakadáshoz vezetett. Ezt a 867-es konstantinápolyi zsinat megpróbálta megszüntetni, de a keleti egyház nem ismerte el határozatait. Így a szakadás továbbra is fennmaradt, majd 1054-ben kölcsönös kiközösítéssel véglegessé vált.

165.                oldal

Vladimír Szolovjov (1853-1900) - orosz filozófus.

166.                oldal

Ulrich Zwingli (1484-1531) - Svájci reformátor

167.                oldal

Kaspar Schwenkfeld (1489-1561) - Német misztikus. Sebastian Franck (1499-1543) - Német misztikus.

"... amit már Kalsruhében elmondtam..." - Az 1911 október 4-14 között tartott előadások „Von Jesus zu Christus” címmel (GA 131).

Ignatius von Loyola (1491-1556) - Eredeti nevén Inigo Lopez de Recalde 1543-ban alkotta a Jézus Társaságot (Societas Jesu - innen a jezsuita név), miután egy ütközet ben megsebesült és hosszas betegsége vallásos elmélyüléshez vezetett.

„...szellemigyakorlatok... ” - Az idézetek Walter Sierp jezsuita szerzetes könyvéből valók, amely Loyolai Ignác gyakorlatait tartalmazza.

175. oldal

George Henry Lewes (1817-1878) - Angol író, Goethéről írt könyve 1855-ben jelent meg.

Alexander Baumgartner jezsuita szerzetes könyve 1885- ben jelent meg „Goethe, sein Leben und seine Werke” címmel.

IX. előadás 177. oldal

„...erre már más összefüggésben is rámutattam...” - Az 1914. december 27-én tartott előadás: Okkultes Lesen und okkultes Hören” (GA 156).

179. oldal

"... az arianizmus és az athanazianizmus...” - Ariusz alexandriai presbiter (megh. 336) tanítása szerint Krisztus nem egylényegű az Atyával. Athanaziosz (300-373) Alexandria püspöke szembehelyezkedett vele és Krisztusnak az Atyával való egylényegűségét hirdette. Hosszas viták és küzdelmek után végül az egyház Athanaziosz felfogását ismerte el, dogmává tette, és Ariusz követőit eretnekeknek nyilvánította.

180. oldal

Ulfila (Wulfila 310-383) - Gót püspök.

Klodvig (466-511) - A frank királyság megalapítója. Az alemanokkal vívott döntő ütközet előtt állítólag fogadalmat tett, hogy ha győz, áttér a keresztény hitre. Miután így történt, 496-ban népével együtt megkeresztelkedett.

180. oldal

Nagy Károly (742-814) - 768-tól'frank király, 800-tól császár.

183. oldal

Héliand - A heiland név ősi szász formája. A verseket 825 és 831 között jegyezték le feltehetően Jámbor Lajos parancsára. (L. Rudolf Steiner „Dér Baldur-Mythos und das Karfreitag-Mysterium” c. két előadását 1915. április 2-án és 3-án. GA 161.)

187.  oldal

Herbert Cherbury (1581-1648) - Angol filozófus.

188.  oldal

Thomas Hobbes (1588-1679) - Angol filozófus.

189.  oldal

John Locke (1632-1704) - Angol filozófus.

Adolf von Harnack (1851-1930) - Német evangélikus egyháztörténész.

194. oldal

bakunyinizmus - Alexander Bakunyin (1814-1876), orosz forradalmár, anarchista.

195. oldal

coput mortuum - latin kifejezés: halott fej 202. oldal

Ó-katolikusok - Ignaz von Döllinger katolikus teológus és történész által létrehozott társaság, akik az 1870-ben kinyilvánított pápai csalhatatlansági dogma ellen léptek fel. Elsősorban Németországban, Svájcban és Ausztriában vannak csoportjaik.

Paul Ernst (1866-1933) - Német költő.

205. oldal

"... egy iskolamestert bálvbányként tisztelnek... ” - Utalás Woodrow Wilson amerikai elnökre, aki 1918-ban 14 pontból álló békeprogramot terjesztett elő.