|
"A szellemtudomány nem támadja a modern tudományt, elismeri az eredményeit. De világosan és élesen rá kell mutatnunk, hol az a határ, ahonnan egyik irányban eljutunk a szellemtudományhoz, a másik irányban eltávolodunk tőle."
Rudolf Steiner
|
Belépés - Regisztráció |
AntropozófiaRudolf Steiner |
<< Vissza
A zeneiség lénye és a hangélmény az emberben (17)Jegyzetek
Arthur Schopenhauer, 1788-1860. vö. a következő fejtegetésekkel főművét, „A világ, mint akarat és képzet” (Die Welt als Wille und Vorstellung) 3. könyv; a zenéről, különösen az 52.fejezetben. Az élet kényelmetlen dolog: a fiatal Schopenhauer megjegyzése Wieland-nak Weimarban 1811-ben; Lipcse, 1922, 45.old. Szó szerint: „Az élet kényelmetlen dolog, célul tűztem ki, hogy azzal töltöm, hogy ezen elmélkedem”. 8.old. Paracelsus (1493-1541). A pontos idézetet nem lehetett kimutatni. Egy hasonló szöveg mégis található „A negyedik védekezésiben (vierten Defension). Paracelsus összegyűjtött művei, ll.köt.145.és köv. old. Sudhof kiad. 12.old. A természetben inkább szándékok vannak: Goethe: „Prózai mondások”. A megismerés c. részben; szó szerint: „Az ember műveiben, éppen úgy, mint a természet műveiben is, valójában a szándékok érdemlik meg elsősorban a figyelmet”. A művészet titkos természeti szándékok megnyilatkozása: Goethe: „Prózai mondások”. A művészet c. részben; szó szerint: „ A szépség titkos természeti törvények manifesztációja, amelyek a szépség megjelenése nélkül örökre rejtve maradnának”. A természet megtalálta benne tökéletességét: Goethe a Winckelmannról írt könyvében, az „Ókori művek” c. fejezetben. 14.old. Charles Webster Leadbeater, 1847-1934, a Teozófiai Társaság prominens személyisége. „Az asztrális sík” , tájai, lakói és jelenségei” (19o3), és „A devacháni sík jellemzői és lakói” c. műveiről van szó. 20.old. A Biblia szava: Mózes I.könyve, 2.5.7. 24.old. Hermész Triszmegisztosz: Az óegyiptomi beavatott, Tóth görög neve, aki az antik képzetek szerint az egyiptomi kultúra alapítója. Az
alapvető mondat, „Fent minden úgy van, mint lent” egy mondás kezdete, amely a Hermész tanításairól szóló irodalomban kiemelkedő szerepet játszott. Schelling és Schlegel, és mások is: Friedrich Wilhelm Joseph Schelling, 1775-1854, azt vallotta, hogy az építészet „megmerevedett”, vagy „megfagyott” zene, részletesebben lásd „Művészet-filozófiájá”-ban, 22-249.old. München, 1959, 3. bővített kiadás. A romantikusoknál hasonló szemlélet jelentkezik különbözőképpen, A. W. Schlegelnél, Friedrich Schelgelnél, Joseph Görresnél, és így tovább. 25.old. „A nap belé zeng réges-régen..Faust I., Prológus a mennyben: Rafael arkangyal..(Kozma András ford.) A harsonák, amelyeket János a Jelenések Könyvében említ. A 8- 11. részben. A jövőben a vér mozgása: lásd ehhez R.Steiner előadásait „Az Akasha-krónikából” A négytagú földi ember c. fejezetben; GA 11. Ezt már egyszer Hegel is hangsúlyozta: A szívről, mint szervről Georg Wilhelm Friedrich Hegel (177o-183I) a Filozófia rendszere” c. művében ír. A „Természetfilozófia” 2.része, a 354. pont kiegészítése. 26.old. Wagner a zenéről szóló írásaiban: „A művészet és a forradalom” (Die Kunst und die Revolution, 1849), „A jövő műalkotása” (Das Kunstwerk dér Zukunft, 185o), „Opera és dráma” („Oper und Drama, 1851), „A jövő muzsikája” (Zukunftmusik, 186o), „Beethoven”, 187o, és mások. Az utóbbi írásban Wagner Schopenhauer könyvében, „A világ, mint akarat és képzef-ben kifejlesztett gondolatokhoz kapcsolódik. 28.old. Jan Stuten, 189o-1948, Zeneszerző és díszlettervező a Goetheanumban. Paul Baumann, 1887-1964, zeneszerző és a R. Steiner által alapított Waldorf-iskola első énektanára; többek között a „Dalok a Waldorf-iskolák számára” c. művet írta. 29.old.
Dr.Friedrich Husemann, 1887-1959, orvos; a Wiesneck-ben, a Freiburg melletti Buchenbach-ban lévő szanatóriumot alapította és vezette. 32.old. Claude Debussy, 1862-1918, francia zeneszerző. 37.old. Moriz Carriére, 1817-1895, a müncheni Művészeti Akadémia esztétika-professzora és titkára; egyik műve az „Esztétika, a szépség ideája, és megvalósítása az életben és a művészetben” (Ásthetik. Die Idee des Schönen und ihre Verwirklichng im Leben und in dér Kunst), 2.köt. 3.kiad. Lipcse, 1885. 38.old. Hegel enciklopédiája: „A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai” III.rész, „A szellem filozófiája”; utolsó fejezet, „A filozófia”. 39.old. Dr.CarBüttner, 1874-1936, ügyvéd Berlinben. Egyszer Berlinben: nyilvános előadás 1913.február 16-án, kinyomtatva a „Szellemi kutatás eredményei (Ergebnisse dér Geistesforschung), GA 62, Dornach, 196o. Az előadást, az 19o8.december 26-i Zweig-előadással együtt, különkiadásként „Meseköltészet a szellemtudomány fényében” (Márchendictungen im Lichte dér Geistesforschung) címmel jelent meg. 45.old. amit a nevelésművészetről írtam: „Pedagógiai célkitűzés a stuttgarti Waldorf-iskola számára” c. tanulmányban, megjelent a „Soziale Zukunft” c. folyóiratban, Dornach, 5-7.füzet, 192o. 46.old. e függöny mögött: valószínűleg az első Goetheanum kis kupolájának festményeit értette. Dr.Ludwig Staudenmaier, szül. 1865, műve: „A mágia, mint kísérleti természettudomány” (Die Magié als experimentelle Naturwissenschaft). Lipcse, 1922. 47. old. az első recitációs óráról: R.Steiner előadásai szept.29-én, kinyomtatva a „Recitáció és a deklamáció művészete” (Die Kunst dér Rezitation und Deklamation), összkiad., Dornach.1967. Friedrich Krastel, 1839-19o8, színész, oktató és rendező a bécsi Burgtheaterben. 49.old. Kiara Ziegler: 1844-19o9, színésznő, többek között a müncheni Hoftheaterben. Arno Holz: 1823-1929, költő és író, a hagyományos versművészet ellenzője. 50.old. -eurtimiai előadások előtt: vö. „Eritmia, mint művészi tevékenység és szemlélet impulzusa” (Eurythimie als Impuls für künstlerisches Betátigen und Betrachten), Dornach, 1953. Euritmia-előadásokhoz szóló néhány száz rövid beszéd leírása megtalálható a GA 277-ben. 51.old. Bécsből Hermannstadtba utaztam: hasonló eseményről tudósít R.Steiner az „Életutam” XIII fejezetében- Az előadást 1889.december 29-én tartotta, „A nő a goethei világszemlélet fényében” címmel. 53.old. Goethe kapcsolata a hangtanhoz: „Kiegészítések a természettudományos írásokhoz” (Nachtráge zu den naturwissenschaftl. Schriften), 596-6oo, Goethe Természettudományos írásaiban, IV.köt.2. Kari Friedrich Zelter, 1758-1832, zeneszerző. 55.old. „Legyen mire s főleg miképpre gond”: idézet a Faust II.részéből, 2.felv.: Laboraórium (Homonculus). (Kozma András ford.) 56.old. Dr. Franz Thomastik, 1883-1951, osztrák hegedűépítő, a „Thomastik-hegedű” megalkotója. R. Steiner később még egyszer beszélgetett vele a hegedűépítés új útjairól és lehetőségeiről, amikor a bécsi kongresszust követően 1922 júliusában meglátogatta bécsi műhelyében. Az egyik legutóbbi előadáson: 192o. december 17-i előadás, „Híd a világ szellemisége és az ember fizikaisága között” (Die Brücke zwischen dér Weltgeistigkeit und dem Physische des Menschen) címmel. 57.old. az oszlopok hét különféle faanyaga: az első Goetheanum oszlopai, amelyek az 1922/23-as Szilveszter-éji tűzvészben elpusztultak. Lásd R.Steiner „Utak egy új építészeti stílushoz” (Wege zu einem neuem Baustil) c. öt előadását, amelyeket a Goetheanum 1914-es építkezése alatt tartott. 60.old. Leopold van dér Pals, 1884-1966, zeneszerző a Goetheanumban, többek között zenét írt a Felsőrévi karácsonyi játékokhoz (Oberuferer Weihnachspieler), és számos zenét szerzett az euritmiához. ebben a kínai legendában: „A holdhegedű” címmel nem lehetett kínai legendát találni. Ezzel szemben a „Kínai legendák” c. gyűjteményben (P.Kühnel, 1914), van egy elbeszélés a hangok keletkezéséről. Ez tartalmazza a R.Steiner által említett legtöbb motívumot. 62.old. Friedrich A//'eísc/?e,1844-19oo, „A tragédia születése a zene szelleméből” (Die Geburt dér Tragödie aus dem Geiste dér Musik) c. műve. 63.old. Azokban a vitákban, amelyeket az utóbbi időkben tartottunk: lásd R.Steiner „A csillagvilág kapcsolata az emberhez és az ember kapcsolata a csillagvilághoz” (Das Verháltnis dér Sternenwelt zum Menschen und des Menschen zűr Sternenwelt), Dornach, 1966, GA 219. 76.old. amit e két nap alatt megbeszélhettünk : Mindkét előadást Rudolf Steiner egy rövid stuttgarti tartózkodása alkalmával tartották. Erre meghívták a Steiner által alapított és vezetett Szabad Waldorf-iskola és Marié Steiner által vezetett euritmia-iskola tanárait. Hogy Goethe azt mondhatta: A mondás szó szerint így hangzik: „A művészet létesülése a zenénél mutatkozik meg a legkiemelkedőbben, mivel ennek semmiféle anyaga sincs, amit le kellene számítani belőle. A zene teljesen "forma és tartalom, felemel és megnemesít mindent, amit kifejez”. Az idézet a "Maximák és reflexiók a művészetről" c. mű 3. részében: "Szemlélődések a vándor hangulatáról” ("Maximén und Reflexionen über Kunst", „Aus den Betrachtungen im Sinne dér Wanderer") található. Hanslick könyvecskéje, „A zenei szépség: Edouard Hanslick, 1825-19o4, zenekrtikus és író Bécsben. Legismertebb műve, "A zenei szépség" (Vöm Musikalisch-Schönen) 1864-ben jelent meg, és számos kiadást ért meg. 77. old. A hangok összevetésében: ezt a részt kissé módosítottuk. A gyorsírásban és a korábbi kiadásokban így szólt: "..a különbséget, amely megtalálható a hangok összevetésében a szeptimáig". 79.old.: az atlantiszi korba: vö. Rudolf Steiner leírását "A titkos tudomány” (Die Greheimnwissenschaft in Umriss" GA 13) c. művének " A világfejlődés és az ember" (Die Welt-Entwicklung und dér Mensch") és az "Az Akasha-krónikából" ("Aus dér Akasha- Chronik") Dornach 1964, Atlantiszi őseink ("Unsere atlantischen Vorfahren") c. fejezeteivel. 89.old. ugyanezen életszakaszokat találjuk itt meg, amelyeket különben a Waldorf-iskolai../. vö.a gyermekkori életszakaszok leírását a pedagógiai ciklusokban, elsősorban: "Általános embertan a pedagógia alapjaként” (Allgemeine Menschenkunde als Grundlage dér Pádegogik"), GA 293, Dornach, 196o/ és „A nevelés művészete” ("Erziehungskunst. Methodisch-Didaktisches"), GA 294, Dornach, 1966/. 90.old. Amikor a” Teozófia” c. művemet írtam: A könyv először 19o4-ben jelent meg. GA 9, Dornach. Az ember kilenctagú természetének leírása az „Az ember lénye” /Das Wesen des Menschen/ c. fejezetben található. 92.old. Dornachban egy kérdésre: Rudolf Steinernek ezek a fejtegetései az összkiadás kötetében, „A hang-élmény az emberben” /Das Tonerlebnis im Menschen" GA 283 /címmel jelentek meg. 94.old. Anton Bruckner/1824-1896/. zeneszerző Hamarosan lesz alkalmuk arra: az előadások folytatására már nem került sor. 104.old. amit már Goethe gondolt: lásd a 12.old.-hoz tartozó utalást. 105.old. „énekelj, ó múzsa”: az Iliász első verse. Egy kérdésre adott válaszban hangsúlyoztam: lásd a 94.old.-hoz tartozó utalást.
|