"A cselekvés iránti szeretetben élni és a másik ember akaratát megértve őt élni hagyni: ez a szabad ember alapelve."
Rudolf Steiner
Belépés - Regisztráció
<< Vissza



A gyermek egészséges fejlődése (20)

Jegyzetek

A pedagógiai kurzus kezdete előtt Rudolf Steiner a következő szavakat intézte a résztvevőkhöz, akik a régi Goetheanum 'fehér termében’ gyűltek össze:

„Igen tisztelt jelenlévők, engedjék meg, hogy mielőtt elkezdem a fejtegetéseimet, előhozzak egy adminisztratív dolgot.

A kurzust eredetileg csupán egy intim kör számára terveztem, s most oly nagy létszámú látogatója lett, hogy ugyebár belátható, hogy nem tudjuk a megfelelő módon végigvinni a kurzust, ha itt ebben a teremben így összetömörülve ülünk. Ez lehetetlen volna; bizonyára észrevennék ezt, ha éppenséggel itt kellene lenniük az előadás és a fordítás alatt. Ezért azt a döntést kell hoznom, hogy kétszer tartom meg a kurzust, mégpedig az első alkalommal mindennap 10 órakor, azután pedig mindenek előtt azon személyek részére, akik fordításban szeretnének részt venni - mivel ugye másképpen nem oldható meg technikailag - akkor 11 órakor. Az első előadást tehát mindennap pontosan 10 órakor fogom elkezdeni, s az ismétlést azután 11 órakor. Kérem, hogy talán úgy osszuk be a dolgot, hogy minden tisztelt jelenlévő, aki Angliából, Hollandiából, Skandináviából érkezett, ők a második előadáson vegyenek részt, a többiek pedig az elsőn.”

Feljegyzések csak az ismétlő alkalomkor készültek. Az előadást kettő vagy három részben tartották meg, amelyeket nagyobb elválasztásokkal jelöltünk. Minden rész után Georg Kaufmann (G. Adams) fordítása következett.

A jelen fordítás alapjául szolgáló szöveg szerkezete - jelentéktelenebb kivételektől eltekintve - azt az állapotot tükrözi, amelyet Marié Steiner adott az előadások első könyv-formájú kiadásának.

Az előadás-sorozat címét a kiadók adták a legelső előadás egy szöveghelye alapján. Az egyes előadások címeit a programból vették át.

1            Millicent Mackenzie, 1910-től a neveléstudomány professzora volt a University College-on Cardiff városban (Wales).

„amikor leválasztották róla az Antropozófiai Társaságot”-. lásd „Denkschrift über die Abtrennung dér Anthro- posophischen Gesellschaft von dér Theosophischen Gesellschaft” („Emlékirat az Antropozófiai Társaság leválásáról a Teozófiai Társaságról”) - „Mitteilungen für die Mitglieder dér Anthroposophischen Gesellschaft (Theosophischen Gesellschaft)” („Közlemények az Antropozófiai Társaság (Teozófiai Társaság) tagjai számára”), kiadta Mathilde Scholl, Köln 1913. július, 111. szám. Újra megjelent nyomtatásban a „Das lebendige Wesen dér Anthroposophie und seine Pflege” („Az antropozófia eleven lénye és annak ápolása”) című sorozat harmadik kötetében (GA 252).

3             „az indiai kisfiúról mint eljövendő Krisztusról”: Rudolf Steiner itt az ő idejében Annié Besant és Leadbeater által propagált Krisztus-újraeljövetelre hivatkozik, akinek a hordozójaként a Krishnamurti nevű indiai kisfiút jelölték meg. Az illető később elhatárolódott ettől a személyéhez rendelt szereptől.

4             Edouard Schuré, 1841-1929. „Eleusis szent drámája” a „Proserpina elrablása” című prológussal, németre fordította Marié Steiner-von Sivers, szabad versbe szedte Rudolf Steiner, Dornach 1939.

5             „a misztérium-drámáimban”'. „Die Pforte dér Einweihung” („A beavatás kapuja”), ősbemutató 1910-ben; Die Prüfung dér Seele” („A lélek próbája”) 1911.; „Der Hüter dér Schwelle” („A küszöb őrzője”) 1912.; és „Der Seelen Erwachen” („A lelkek ébredése”) 1913. GA 14, Steiner-összkiadás Dornach 1962.

6             „néhány német barátom”: Molt úr, Dr. R. Boos és Kühn úr. Lásd az 1919. február 15,-i előadást - „Die geistigen Hintergründe dér sozialen Frage” („A szociális kérdés szellemi hátterei”), 1. kötet, Basel 1946.

7            Jean Jacques Rousseau, 1712-1778, francia író és filozófus. „Du contrat social, ou principes du droit poli- tique” („Társadalmi szerződés, avagy a politikai jog alapelveiről”) című műve döntő hatással volt a Francia Forradalomra.

8             „Felhívás a német néphez és a kultúrvilághoz”: („Aufruf an das deutsche Volk und an die Kulturwelt”), Rudolf Steiner 1919. februárjában írta illetve olvasta fel, röplapként kinyomtatták 1919. márciusában; újból nyomták az „Aufsätze über die Dreigliederung des sozialen Organismus und zűr Zeitlage 1915-1921” („Értekezések a szociális organizmus hármas tagozódásáról és a korszak helyzetéről 1915-1921”) című kötetben, GA 24, Steiner- összkiadás Dornach 1961.

9             A szociális kérdés fő pontjai a jelenkor és a jövő életének szükségszerűségeiben”: („Die Kernpunkte dér sozialen Frage in den Lebensnotwendigkeiten dér Gegenwart und Zukunft”), 1-40. Tausend, Dornach és Stuttgart 1919. és újabb kiadások; 81-85. Tausend bibliográfiai sorszám: 23, Steiner-összkiadás Dornach 1961.

10          Emil Molt, 1876-1936, kereskedelmi tanácsos, a stuttgarti Waldorf-Astoria cigarettagyár tulajdonosa. Ebben a minőségében alapította meg 1919-ben a stuttgarti Szabad Waldorf-iskolát, mindenekelőtt gyára munkásainak és alkalmazottainak gyermekei számára. Kérésére Rudolf Steiner gondoskodott az iskola berendezéséről és vezetéséről.

11           „két tankurzust kellett tartanom itt Dornachban akadémikus illetve gyakorló orvosok számára”: „Geisteswissenschaft und Medizin” („Szellemtudomány és orvoslás”), húsz előadás, Dornach 1920. március 21. - április 9.; GA 312, Steiner-összkiadás Dornach 1961. „Geisteswissenschaftliche Gesichtspunkte zűr Therapie” („Szellemtudományos szempontok a terápiához”), nyolc előadás, Dornach 1921. április 11-18.; GA 313, Steiner- összkiadás Dornach 1963.

12           ,fizikai, csillagászati témájú kurzusokat kellett tartani”: „Geisteswissenschaftliche Impulse zűr Entwicke- lung dér Physik” („Szellemtudományos impulzusok a fizika fejlődéséhez”), első természettudományi kurzus, tíz előadás, Stuttgart 1919. december 23. - 1920. január 3.; GA 320, Steiner-összkiadás Dornach 1964.

Második természettudományi kurzus (’hő-kurzus’), tizennégy előadás, Stuttgart 1920. március 1-14.; jegyzékszám: GA 321.

„Das Verhältnis der verschiedenen naturwissenschaftlichen Gebiete zűr Astronomie” („A különböző természettudományos területek viszonya a csillagászathoz”), tizennyolc előadás, Stuttgart 1921. január 1-18.; jegyzékszám: GA 323.

13          Galileo Galilei, 1564-1642.

14         Nikolaus Kopemikus, 1473-1543.

15          Giordano Bmno, 1548-1600.

16          Herbert Spencer, 1820-1903, angol filozófus. A hivatkozást követő fejtegetések az „Education” („Nevelés”) című művére vonatkoznak (1861.) - németre fordította Dr. Heinrich Schmidt: „Die Erziehung”, Leipzig o. J. 1910.

17           „ha Emerson reprezentáns személyiségekről beszélt”-. Ralph Waldo Emerson, 1803-1882, amerikai író. „Representative mén” („Az emberiség reprezentáns személyiségei”) című művét (1850.) K. Federn fordította németre - „Reprásentanten dér Menschheit”, Halle 1897.

18           Kant-Laplace-féle elmélet: Kant „Naturgeschichte und Theorie des Himmels” („Természetrajz és az ég elmélete”) című művéből (1755.), illetve az abban megalkotott ’nebuláris hipotézisből’; valamint Laplace „Exposition du systéme du monde” („A világegyetem kialakulása”) című műve (1796.) nyomán.

19           „ismertem egyszer egy költőt”: Hermann Rollett, 1819-1904. A vele való találkozásról lásd az 1922. október 13-i előadást - „Geistige Wirkungskräfte im Zusammen- leben von altér und junger Generation” („Szellemi hatóerők az idős és fiatal generáció együttélésében”), GA 217, Steiner-összkiadás Dornach 1964., 163. old.

20           Charles Darwin, 1809-1882. „Die Entstehung dér Arten durch natürliche Zuchtwahl oder Die Erhaltung dér bevorzugten Rassen im Kampf ums Dasein” („A

fajok kialakulása természetes tenyészet-kiválasztás útján, avagy Az előnyben részesített fajok fenntartása a létért folyó küzdelemben”), London 1859.

15           „értelmi-én: A kézírásos feljegyzés bizonytalan, de lehetséges olvasata.

16           „Die Abstammung des Menschen und die geschlecht- liche Zuchtwahl” („Az ember leszármazása és a nemiségi tenyészet-kiválasztás”), London 1871.

17          Ernst Haeckel, 1834-1919. Lásd többek között „Die Welträtsel. Gemeinverstándliche Studien über monistische Philosophie” („A világ talányai. Közérthető tanulmányok a monista filozófiáról”), Bonn 1899.

18          Emil Du Bois-Reymond, 1818-1896. Lásd „Darwin versus Galiani”, 1876. július 6.-án elhangzott beszéd a Királyi Porosz Tudományakadémia nyilvános ülésén a Leibniz-évforduló alkalmából, Berlin 1876.

19           „van [...] Darwinnak még egy harmadik könyve is”: „Dér Ausdruck dér Gemütsbewegungen bei den Menschen und den Tieren” („A lelkiállapot-változások kifejeződése az embereknél és az állatoknál”), London 1872.

20           „Rousseau megint csak a természetszerű állapothoz szeretné eljuttatni az embert”: lásd a művelődés megrontó hatásairól szóló értekezését - „Discours sur les sciences et les árts” („Értekezés a tudományokról és a művészetekről”), 1750., valamint nevelési ideáljának bemutatását - „Emilé, ou de l’education” („Emil, avagy a nevelésről”), 1762. (Lásd még a 7-es számú hivatkozást is.)

21          John Stuart Mill, 1806-1873, a modern empirizmus fő képviselője.

22           „a goethei fordulat": Mivel azonban sohasem létezhet, és nem működhet az anyag szellem nélkül, a szellem anyag nélkül, így az anyag is képes arra, hogy fokozódjék, ahogy a szellem sem engedi elvitatni magától a képességet, hogy magához vonzzon vagy eltaszítson dolgokat.’ - „Erláuterungen zu dem aphoristischen Aufsatz ’Die Natúr’” („Magyarázatok ’A természet’ című töredékes tanulmányhoz”) - „Goethes Naturwissenschaft- liche Schriften” („Goethe természettudományos írásai”), 2. kötet, 64. o.

23          Herbert Spencer. lásd a 16-os számú hivatkozást.

24          Kari Ludwig von Knebel, 1744-1834. Lásd „Knebels literarischer NachlaB und Briefwechsel” („Knebel irodalmi hagyatéka és levelezése”), kiadta Varnhagen von Ense és Mundt, 2. kiadás, 3. kötet, 452. o.

25           számoló lovak”: lásd „Das Pferd des Herrn von Osten (Dér kluge Hans). Ein Beitrag zűr experimentellen Tier- und Menschen-Psychologie” („Von Osten úr lova (Az okos Hans). Cikk a kísérleti állat- és ember-pszichológiához”), Oskar Pfungst, Prof. Dr. C. Stumpf bevezetőjével, Leipzig 1907.; és „Dér Streit um die rechnenden Pferde” („A vita a számoló lovakról”), Dr. Max Ettlinger előadása, elhangzott a Pszichológiai Társaságban Münchenben, 1913. február 27-én („Natúr und Kultur” („Természet és kultúra”) gyűjtemény, Nr. 6.).

26           „kidolgoztam egy memorandumot”: Ez teljes alakjában megjelent nyomtatásban; - „Konferenzen Dr. Rudolf Steiners mit den Lehrern dér freien Waldorfschule in Stuttgart 1919-1924” („Dr. Rudolf Steiner és a stuttgarti Szabad Waldorf-iskola tanárainak konferenciái 1919- 1924”), bevezetés és hivatkozások, 15. oldaltól folytatólagosan.

27           ,A Bajor Orvosi kamara... a következő szakvéleményt adta”: Említésre kerül R. Hagen „Die erste deutsche Eisenbahn” („Az első német vasútvonal”) című művében, 45. o. Ma mindazonáltal kétségbe vonják egy ilyen szakvélemény létezését.

28           „a porosz iskolamester vitte el a győzelmi pálmát”: Oskar Peschel lipcsei földrajz-professzor kijelentése „Die Lehren der jüngsten Kriegsgeschichte” („A legutóbbi háborúk történelmi tanulságai”) című, 1866. július 17-én kelt tanulmányából.

29           „ebben a gyermeki életkorban egy kis vasútállomáson töltöttem az életemet”: lásd „Mein Lebensgang” („Eletu- tam”), GA 28, Steiner-összkiadás Dornach 1962.

30          Lorenz Okén, 1779-1851, „Lehrbuch der Naturphilosophie” („A természetrajz tankönyve”) című művében (3 kötet, 1808-1811., 3. kiadás 1843.) egy az összes természeti birodalmat átfogó rendszert mutatott be. - Az idézetet ezidáig nem sikerült fellelni.

31           ,Slature’s proceeding in the social phenomena”: Dr. Steiner jegyzetfüzetében is szereplő feljegyzés ehhez az előadáshoz, de nincs hozzá további megjegyzés; valószínűleg John Dewey (1859-1952) akkoriban népszerűvé váló nevelési elgondolásaira utal, illetve az ő következő írásaira: „Democracy and Education” („Demokrácia és nevelés”) 1916. és „Human Nature and Conduct” („Az emberi természet és viselkedés”) 1922.

32           „a svájci Vogt úr”: Kari Vogt, 1817-1895, a materializmus egyik fő képviselője a XIX. században. „Köhlerglaube und Wissenschaft” („Köhler tételei és a tudomány”), Giessen 1855.; „Vorlesungen über den Menschen, seine Stellung in dér Schöpfung und in dér Geschichte der Erde” („Előadások az emberről, a teremtésben illetve a Föld történetében elfoglalt helyéről”), Giessen 1863., 2 kötetben.

33           „Grau., teurer Freund, ist allé Theorie...”: Mefisztó szövege Goethe Faustjában, 1. rész, dolgozószoba, tanítvány-jelenet. (Magyar ford: Magyar Helikon, 1967. 77.o.)

34           „Lewes Goethe-biográfiáját”: George Henry Lewes, 1817-1878, „The Life and Works of Goethe” („Goethe élete és munkássága”), London 1855., 2 kötetben; német fordítás: J. Frese, Stuttgart 1857.

35           „beszélgettem egyszer egy német nő-jogi aktivistával”: Nem sikerült kideríteni az illető személyét.

36          John Milton, 1608-1674, „Paradise lost” („Elveszett Paradicsom”), 1667. Rímtelen jambusokban írt eposz tizenkét énekben (különböző német fordításai léteznek).

37          Augustinus, 354-430. „De quantitate animae”; lásd még Ottó Willmann: „Geschichte des Idealismus” („Az idealizmus története”), 11. kötet, Braunschweig 1896., §63,2, 262. old.

38          Pompadour: kicsiny, hímzett kézimunka-táska szalaggal hölgyek számára; nevét Pompadour márkinéről, XV. Lajos udvarhölgyéről kapta.

39          Jeremy Bentham, 1748-1832, a hasznosság-filozófia vagy utilitarizmus megalapítója.

40          Herbert Spencer: lásd a 16-os számú hivatkozást.

41           Vlagyimir Szolovjov, 1853-1900. Lásd „Die geistigen Grundlagen des Lebens” („Az élet szellemi alapjai”) című írásának bevezetőjét válogatott műveinek első kötetében; német fordítás: Harry Köhler, Jena 1914., 7. oldaltól folytatólagosan.

42           „Szeresd felebarátodat...”: Mózes harmadik könyve 19,18; Márk 12,31.

43           „Az ember Isten képmása.”': Mózes első könyve 1,27.

44           „egy, az ezernyolcszáz-nyolcvanas évek végén megjelent könyv: a „Lux mundi”: „A series of studies in the religion of the incarnation” („Tanulmánysorozat az inkarnáció hitéről”), Charles Gore szerkesztésében; London 1889., újabb kiadás 1913.

45           „puritanizmus”: A kiadó kiegészítése. A gépi átiratban a „pozitivizmus” szó szerepel; a gyorsírásos jegyzet alapján mindkét olvasat lehetséges.

46           felmerült néhány hallgatói kérdés”: A kérdések pontos formáját nem jegyezte fel a jegyzetkészítő.

47           „akkor ez lesz a helyzet”: Arra vonatkozik, hogy az adott esetben az következik be, amit a kérdésfeltevő elmondott.

48           „megtartottam a köznevelési előadásaimat”: Rudolf Steiner itt az 1919. május 11-i, 18-i és június 1-i Stuttgartban tartott előadásokra hivatkozik. Nyomtatásban megjelentek a „Geisteswissenschaftliche Behandlung sozialer und pádagogischer Fragen” („Szociális és pedagógiai kérdések szellemtudományos kezelése”) című kötetben, GA 192, Steiner-összkiadás Dornach 1964.

49          Anatol Vasziljevics Lunacsarszkij, 1875-1933, orosz író és politikus; 1917 és 1929 között népművelési népbiztos.

50           „miért is van szükség... a szociális organizmus háimas tagozódására törekvő mozgalomra”: lásd a 9-es számú hivatkozást.

51           ,Az elmúlt napokban egyszer felhívtam a figyelmet arra”: az 1922. január l.-i előadásban - „Alté und neue Einweihungsmethoden” („Régi és új beavatási eljárások”), GA 210, Steiner-összkiadás Dornach 1967., 22. oldaltól folytatólagosan.

52           Ottó von Bismarck herceg, 1815-1898.

53          Maximilian Marié Isidor Robespierre, 1758-1794.

54           „évekig tanítottam a Berlini Munkásképző Iskolában”: 1899-1904; lásd „Mein Lebensgang” („Életutam”), XXV111. fejezet; GA 28, Steiner-összkiadás Dornach 1962.

55           „nevelőnek hívtak egy családhoz": Prof. Karl Julius Schröer ajánlásával Rudolf Steiner 1884. július 10-től 1890. szeptember 29-ig Ladislaus Specht gyapotügynök bécsi házában tevékenykedett annak négy fia: Richard, Arthur, Ottó és Ernst nevelőjeként. Lásd „Mein Lebensgang” („Életutam”), VI. fejezet.

56          Dr. Kari Schubert, 1881-1949, az a Waldorf-tanár, aki a kisegítő osztályt vezette.

57           „éppen az ilyen interpretáció által válnak különösen jól megmagyarázhatóvá ezek a tábesz-megbetegedések”: Az, hogy a tabes dorsalis [gerincvelői hátsó gyökérrostok bán- talma szifiliszes fertőzés következtében, helytelenül hátgerincsorvadásnak is nevezik (degeneratio funiculo- rum posterior, ataxia locomotrix) - a fordító megjegyzése] kerül itt példaként említésre, valószínűleg a betegség egy korábbi felfogásán alapszik. Nem abban az értelemben kell vennünk, ahogy az újabb diagnosztika definiálta. Hiszen szűkebb értelemben a tábesz éppen az a betegség, amely elismerten csak az idegrendszer érzékeny elemeit támadja meg. Dr. Steiner interpretációja kétségkívül találó ehelyütt, ebben az esetben azonban egyáltalán nem is kérdéses, mert az úgynevezett motoros idegeket a külső megfigyelésből származó adatok alapján sem támadja meg a betegség. De ebből, és más összefüggésekből meg kell jegyeznünk, hogy a ’tábesz’ itt egy átfogó megjelölése minden olyan betegségnek, amelyek mozgászavarral együtt járó gerincvelői elváltozásokban nyilvánulnak meg, tehát minden úgynevezett myelitis [a gerincvelő fehérállományának gyulladásos megbetegedése] folyamatnak is. Ezekre értelmezve Dr. Steiner levezetése, mely szerint itt sem a motoros elem, hanem a belső érzékelés kapcsol ki, az adott értelemben probléma-felvető és gyümölcsöző volna. - Dk med W. Bopp

58           „a Huxley-féle fiziológia-tankönyv”: Thomas H. Huxley: „Grundzüge der Physiologie” („A fiziológia alapjai”), Dr. I. Rosenthal átdolgozásában; 4. javított kiadás, Hamburg és Leipzig 1910.

59          „intenzív melódialásd az 1920. szeptember 29-i kérdésmegválaszolást - „Das Wesen des Musikalischen und das Tonerlebnis im Menschen” („A zeneiség lényege és az ember hangélménye”), GA 283, Steiner-összkiadás Dornach 1969.; és az 1924. február 21-i előadást lásd - „Eurythmie als sichtbarer Gesang” („Euritmia mint látható énekszó”), GA 278, Steiner-összkiadás Dornach 1956.

60          „a Miss Schlesinger által felfedezett modalitásokban”: Kathleen Schlesinger, „The greek Aulos” („A görög aulosz”), 1939.

61           „a gyógy-euritmiát... a legutóbbi itteni orvosi kurzus alkalmával... dolgoztam ki”: Az orvosok és orvostanhallgatók számára tartott második kurzus során (1921. április 11-18.; lásd a 11-es számú hivatkozást) Rudolf Steiner hat előadásban körvonalazta azt a sajátos terápiás eurit- miát, amelyet az erre képzett gyógyeuritmisták az orvosokkal együttműködve gyakorolnak. - „Heileu- rythmie” („Gyógy-euritmia”), nyolc előadás, Dornach 1921. április 12-18. és Stuttgart, 1922. október 28., GA 315, Steiner-összkiadás Dornach 1966.

  Hiba és javítás beküldése... Megjelölés olvasottként