A nyolc előadás hallgatósága a következő volt:

Az első előadást az egyetemi hallgatóság rendezte a nyilvánosság számára, Kristiania (Oslo) akkori legnagyobb termében, több mint 2000 hallgató előtt. A második előadás az egyetemi hallgatóság heti összejöveteleinek keretében zajlott le.

A III.-VI. előadást a Norvég Antropozófiai Társaság rendezte az egyetem aulájában. Ugyanitt zajlott le a hetedik előadás a Teológusok Egyesületének felkérésére. A nyolcadik előadást a Nemzetgazdasági Egyesület felkérésére elméleti és gyakorlati közgazdászok számára tartotta Rudolf Steiner, ugyanitt.

Az előadások címe Rudolf Steinertől származik.

A jegyzetekben Rudolf Steiner műveit az összesített kiadás (Gesamtausgabe=GA) bibliográfiai számával adjuk meg.

oldal

5 „Hogyan juthat az ember a magasabb világokról való megismeréshez„Wie erlangt mán Erkenntnisse dér hóhérén Welten?” (GA 10) Magyarul: 1992 Pesti Szalon Kiadó

„Az okkult tudomány körvonalai": „Die Geheimwissen- schaft im Umriss" (GA 13)

19        „A szabadság filozófiája”: „Die Philosophie dér Freiheit” (GA4). Magyarul „A szabadság filozófiája” (1990 Édesvíz Kiadó)

20        orvosi-terápiás intézet: Klinikai-terápiás Intézet Arlesheimban, Dornach mellett, 1920-ban alapította dr. Ita Wegman. 1971 óta Ita Wegman-Klínikának is hívják.

21        új építészeti stílus: 1. Rudolf Steiner „Wege zu einem neuen Baustil”, öt előadás, az első Goetheanum munkálatai közben 1914 június 7.-július 26 közt Dornachban. (GA 286) valamint „Dér Baugedanke des Goetheanum”, vetített képes előadás 1921. június 29. Bernben, az első, 1922/23 szilveszter éjszakáján felgyújtott első Goetheanum 104 képével 1958 Stuttgart.

Goethe idézet: Szó szerint: „A szépség titkos természeti törvények megnyilatkozása, ezek ennek megjelenése nélkül örökre rejtve maradtak volna”. Goethe természet- tudományos írásaiban, Kürschner „Deutsche National- literatur”-ban Rudolf Steiner kiadásában és magyarázataival 4/2 kötet 494. oldal. Utánnyomása Dornach 1975. (GA 1 a-e)

Euritmia: 1. Rudolf Steiner „Eurythmie als sichtbarer Gesang” (nyolc előadás Dornach 1924) (GA 278) és „Eurythmie als sichtbare Sprache” (tizenöt előadás Dornach 1924) (GA 279).

32 Vitalizmus: Bizonyos erők feltételezése, amelyek csak az élő szervezetben hatnak. Miután bebizonyították, hogy azok a vegyületek, amelyek normális körülmények közt csak az élő testben keletkeznek, szintetikusan rajta kívül is előállíthatok, így a külön „életerő”-nek a XIX. század elején elterjedt elmélete megingott és végül a természeti jelenségek mechanisztikus magyarázatának győzelmével feladták. Utóbbinak reakciójaként a XIX. század vége felé létrejött a „neovitalizmus”, mely voltaképpen nem tételezett fel „életerőt”, de ehelyett „energetikus elvről”, „alakíthatóságról, „dominánsokról” és „entelechiákról” beszélt. L. a 104. oldal jegyzetét is.

45 Waldorf-iskola: A stuttgarti Szabad Waldorf-iskolát 1919-ben alapította Emil Molt (1876-1936), a stuttgarti Waldorf-Astoria cigarettagyár vezetője. Ez Rudolf Steiner pedagógiai irányításával történt és ő hívta meg az ott működő tanítókat is, akiknek előkészítő kurzusokat tartott: „Allgemeine Menschenkunde als Grundlage dér Pádagogik” GA 293. és „Erziehungskunst, Methodisch- Didaktisches” GA 294. Az iskola sok országban számos további iskolaalapítás mintájául szolgált.

48        Kari Luduig Schleich: 1859-1922. Az említett példa a „Vöm Schaltwerk der Cedanken" című könyvben található, Berlin 1916.

49        Olivér Lodge: 1851-1940. Könyve: „Raymond, or Life and Death”, 1916.

54 rövid kivonatot készített az általam alapított antropozófus tudományról-. Dr. Walther Tröger: „Grundriss der Anthroposophie” Breslau 1921. 8-9. oldal.

58 Bergson francia filozófushoz hasonlóan: Henri Bergson (1859-1941) „Matiéres et mémoires” című művében, 1847.

78 Albert von Schrenck-Notzing: 1862-1929. A hipnózis és szuggeszció tudományos kutatásának előfutára. Művei többek közt: „Materialisationsphánomene” 1914, „Physi- kalische Phánomene des Medíumismus” 1924.

78 ,A Világ és az ember szellemi megismerésének alapelemei „Theosophie. Einführung in übersinnliche Welterkennt- nis und Menschenbestimmung”. GA 9.

104 Neovitalizmus... régi vitaiizmus: V.ö. többek közt Rudolf Steiner „Die befruchtende Wirkung dér Anthroposophie auf Fachwissenschaften” 3. előadása GA 76., valamint „Dér Entstehungsmoment dér Naturwissenschaft in dér Weltgeschichte” 8. előadása, GA 326. L. még a 32. oldal jegyzetét is.

111      mivel az entrópia törvényei teljesen jogosultak: L. még Rudolf Steiner válaszát a modern entrópia fogalomra vonatkozó kérdésre (az 1917. nov. 12. zürichi előadás után) a „Die Ergánzung heutiger Wissenschaften durch Anthroposophie” GA 73-ban, valamint „Antworten dér Geisteswissenschaftauf die grossen Fragen des Daseins” 15. előadása GA 60 és e kötet 143. oldalát.

112      „AZ ég és a föld..." Máté evangéliuma 24/35.

JVem én...” Pál apostol levele a galatákhoz 2/20.

116 Waldorf iskola 1. a 45. oldal jegyzetét.

124 szellemes írója: Jean Paul, a „Levana oder Erzie- hungslehre” első kiadásának előszavában.

128 Marx Károly (1818-1883) a „Tőkében”.

138 számos fiatal teológus megkeresett: A „Keresztény közösség” (Christengemeinschaft) megalapítóiról van szó, 1921-ben.

143 az entrópia elmélete 1. a 111. oldal jegyzetét.

149      Adolf von Harnack (1851-1930) teológus. „Das Wesen des Christentums” (Lipcse, 1900).

150      Wladimir Solovjov: „Zwölf Vorlesungen über das Gott- menschentum” oroszból ford. H. Kőhler, Stuttgart, 1921.

I.          még Rudolf Steiner „Wladimir Solowjow, ein Vermitt- ler zwischen West und Őst” a „Dér Goetheanumgedanke inmitten dér Kulturkrisis dér Gegenwart” (összegyűjtött dolgozatok 1921-1925) GA 36-ban.

153 Ezért Görögországban valóban úgy érezték: az „Odysseia”

II.         énekének következő helyére vonatkozik:

„Csak ne dicsérd a halált soha nékem, fényes Odysseus. Napszámban szívesebben túrnám másnak a földjét, egy nyomorultét is, kire nem szállt gazdag örökség, mint hogy az összes erőtlen holt fejedelme maradjak.” (Devecseri Gábor fordítása)

161      éveken át tanítottam a proletár munkásság körében: Rudolf Steiner Berlinben a szociáldemokrata Wilhelm Liebknecht (1826-1900) alapította munkásképző iskolában (1902-től Spandauban is) történelmet, retorikát és természettudományokat tanított. L. még Rudolf Steiner „Mein Lebensgang” GA 28 XXVIII. fejezet; Rudolf Steiner „Briefe II. 1890-1925” GA 39.

162      A munkásságot tanítva megpróbáltam a történelem...: V.ö. Rudolf Steiner „Über Philosophie, Geschichte und Literatur” GA 51. Ez a kötet számos referátumot és előadást tartalmaz, amit Rudolf Steiner a munkásképzö iskolában tartott.

163      Bismarck a német országgyűlésen:  „Reden des

Reichkanzlers Fürsten von Bismarck im Deutschen Reichstage 1884-1885” kritikai kiadás Horst Kohltól, Stuttgart 1894.

beismerte, hogy ifjúkorában republikánus hajlamai voltak:

1. „Gedanken und Erinnerungen von Ottó Fürst von Bismarck”

Stuttgart-Berlin, 1915. I. kötet, 1. fejezet, 19. old. Robespierre, az „Emberi jogok” szerzőijeként: Feltehetően az 1793. jún. 24-én akonvent által kibocsátott „Az ember és a polgárjogainak kinyilvánítása”-ról van szó, melyet Hérault-Séchelles és mások írtak Robespierre kezdeményezésére. Mint jakobinus alkotmány” ismeretes. Az 1789-es kiadásba még nem vették fel a munkához való jogot, illetve a munkaképtelenek ellátását, de ezután felvették a 21. cikkelybe. Aharmadik, végleges megfogalmazásban, 1795-ben, azonban már nem jelenik meg. porosz tartományi jog: úgyszólván a teljes porosz jog törvénybe foglalását tartalmazta és már 1794-ben bevezetésre került.

166      „A szociális élet kérdései” című könyvem: „Die Kern- punkte dér sozialen Frage” (1919) GA 23., magyarul „A szociális élet kérdései” (1990) Mandátum Kiadó.

167      1919 áprilisában elkezdett előadásaimnál: V.ö. Rudolf Steiner „Neugestaltung des sozialen Organismus” (14 nyilvános előadás 1919) GA 330/331.

168      hogy például Marx a terméket kristályosodott munkának fogja fel: V.ö. Marx K.: Tőke.

176      a régi platoni hármastagozódás: 1. Platón: „Az állam”.

177      a stuttgarti Waldorf-iskolát: 1. a 45. oldal jegyzetét.