"A mechanizáció nem tartóztatható fel, ... a kultúra arimanizálódást igényel. De mellé kell állítani azt, ami az ember bensejéből fakad, és ami az imaginációban, inspirációban és intuícióban ismét bölcsességet, szépséget és erőt hoz létre. "
Rudolf Steiner
Belépés - Regisztráció
<< Vissza



Négy misztériumdráma (32)


A küszöb őre

Szereplők és történések

„A Küszöb Őre” c. színpadi képsorozatban ábrázolt emberi lelki-szellemi folyamatok „A Beavatás Kapuja” és „A Lélek Megpróbáltatása” c. életképekben bemutatott folyamatok folytatásai. Ezekkel együtt egy egészet képeznek.

A Küszöb Őre c. drámában a következő személyek és lények szerepelnek:

I. A szellemi elem hordozói:

  1. Benedictus, a Naptemplom vezetője és „A Küszöb Őre” szereplői közül néhánynak tanítója. (A Naptemplom csak „A Beavatás Kapuja” és „A Lélek Megpróbáltatása” c. drámákban kerül említésre.)
  2. Hilarius Gottgetreu, egy misztikus szövetség nagymestere. (Előző inkarnációjában, „A Lélek Megpróbáltatása” c. drámában egy szellemi testvéri közösség nagymestere volt.)
  3. Johannes Thomasius, Benedictus tanítványa.

II. Az odaadás elemének hordozói:

  1. Magnus Bellicosus (A Beavatás Kapuja c. drámában Germán) a misztikus szövetség preceptora.
  2. Albert Torquatus (A Beavatás Kapuja c. drámában Theodosius) a misztikus szövetség ceremóniamestere.
  3. Capesius professzor.

III. AZ AKARATI &LEM HORDOZÓI:

  1. Friedrich Trautmann (A Beavatás Kapuja c. drámában Romanus) a misztikus szövetség ceremóniamestere. (A lélek Megpróbáltatása c. drámában szereplő szellemi testvéri közösség második ceremóniamesterének újratestesülése.)
  2. Theodóra, szellemi látó. (Az akarati elem nála természetes szellemi látóképességgé alakult át.)
  3. Doktor Strader.

IV. A lelki elem hordozói:

  1. Mária, Benedictus tanítványa
  2. Felix Balde
  3. Ba1dené

A szellemi világ lényei:

  1. Lucifer
  2. Arimán

Az emberi szellemi elem lényei:

  1. Thomasius éteri hasonmása
  2. Theodóra lelke
  3. A Küszöb Őre
  4. Phi1ia, Astrid, Luna, azok a szellemi lények, akik az ember lelki erőinek a kozmosszal való kapcsolatát közvetítik
  5. A másik Philia, az a szellemi lény, aki akadályozza a lelki erők kapcsolatát a kozmosszal
  6. A lelkiismeret hangja

Ezek a szellemi lények nem allegorikusak és nem szimbolikusak, hanem realitások; a szellemi megismerés számára ugyan olyanok, mint a fizikai személyek.

  1. Ferdinand Beinecke
  2. Michael Edelmann
  3. Bernhard Redlich
  4. Franziska Demut
  5. Maria Treufels
  6. Luise Fürchtegott
  7. Friedrich Geist
  8. Casper Stürmer
  9. Georg Wahrmund
  10. Marie Khüne
  11. Hermine Hauser
  12. Katharina Batsam

(A Lélek Megpróbáltatása c. drámában szereplő 12 paraszt és paraszt asszony újra megtestesülései.)

***

„A Küszöb Őre” eseményei mintegy 13 évvel „A Beavatás Kapuja” eseményei után játszódnak. Az újratestesülések itt szereplő módját nem szabad általános érvényűnek tekinteni, hanem olyannak, ami csak az idők fordulópontján lehetséges. Ezért pl. ami a 8. képben Strader és a 12 személy között lejátszódik, szintén csak egy ilyen időpontban fordulhat elő.

A Küszöb Őrében szereplő szellemi lények egyáltalán nem allegorikusak vagy szimbolikusak; aki a szellemi világot valóságnak ismeri el, az annak lényeit - akik számára ott ugyanúgy jelennék meg, mint az érzékek világában a fizikai személyek - ezekhez hasonlóan ábrázolhatja. Aki ezeket a lényeket allegóriáknak vagy szimbólumoknak tartja, az teljesen félreérti „A Küszöb Őre” történéseit. Hogy a szellemi lényeknek nincs emberi alakjuk, az természetes; az, hogy itt emberi alakban jelennek meg, a színpadi megjelenítés szükségszerűségeiből adódik. Ha ezeknek a „színpadi képekben előadott lelki folyamatoknak” a szerzője ezeket a lényeket allegóriáknak tartaná, ekkor nem így ábrázolná őket. _

A szereplők csoportosítását (4 x 3-as csoport) a szerző nem kereste és nem is erre alapozta ábrázolásukat; ez utólag adódik a gondolkodás számára a történésekből, melyek minden külső szemponttól függetlenül kerültek megfogalmazásra és amelyek maguktól alkotják meg ezeket a csoportokat. A szerzőnek soha sem jutott volna eszébe eredetileg alapul verni őket, de megengedhető, hegy utólag, mint eredményt, megemlítse.

  Hiba és javítás beküldése... Megjelölés olvasottként