"A Waldorf-iskola ne iskola legyen, hanem előkészítő, mert minden iskola feladata az kell legyen, hogy az embert előkészítse az élet nagy iskolájára. Az iskolában tulajdonképpen nem azért tanulunk, hogy ismereteket szerezzünk, hanem azért, hogy mindig tanulhassunk az életről."
Rudolf Steiner
Belépés - Regisztráció
<< Vissza



A szellemi erők működése az idős és a fiatal nemzedékben (14)

Jegyzetek

I.  előadás

Angol barát: Harry Collison (1869-1945) ügyvéd, festő és író, sok éven át az angliai Antropozófiai Társaság főtitkára. Rudolf Steiner műveinek fordítója.

Jákob Grimm (1785-1863) a legidősebb Grimm-testvér, a germanisztika és a német régészet megalapítója.

Goethe: „A nyilvánvaló!” - A „Mesé”-ben olvasható (német kivándorlók beszélgetései - második este).

Giordano Bruno (1548-1600) olasz filozófus. Az inkvizíció hétévi börtön után halálra ítélte és megégette.

Julius Róbert Mayer (1814-1878)

II.  előadás

Faust-idézet: „In deinem Nichts hoff ich das All zu fiaden”: II. rész 1. felvonás 5. jelenet.

Rudolf Steiner: A szellemtudomány körvonalai (GA 13)

Scotus Eriugena (kb. 810-877) Dionysios Aeropagita írásainak fordítója, a „De divina praedestinatione‘\ a „De divisione naturae” és egyéb munkák szerzője. 1225-ben a Vatikán elrendelte valamennyi írásának az elégetését.

Friedrich Kari von Savigny (1779-1861), jelentékeny jogtudós.

Friedrich Gottlieb Klopstock (1724-1803), a „Messiás” c. művének kezdősorai.

Boethius (480-524), római államférfi és keresztény filozófus, a „De consolatione philosophiae” szerzője.

Waldorf-iskola: Az első szabad, Rudolf Steiner pedagógiai útmutatásai szerint vezetett elemi és középiskola. 1919-bcn alapították Stuttgartban. A Rudolf Steiner által annak idején megindított iskolai mozgalom jelentékenyen bővült. Számos iskola létezik a különböző országokban.

III.  előadás

Rudolf Steiner: Hogyan jutunk a magasabb világok megismeréséhez? (GA 10)

Oxfordi előadás: Rudolf Steiner „Az ember a szociális rendben. Individualitás és közösség”. (GA 305)

Permanens atom: v.ö. Rudolf Steiner „Életutam” c. könyvének 32. fejezetéből (GA 28).

Alois Mager O.S.B. (1883-1946): „Der Wandel in der Gegenwart Gottes”, Augsburg 1921 - „Theosophie und Christentum”, Berlin 1922.

IV előadás

Herbert Spencer (1820-1903), angol filozófus és szociológus. „The principlcs of Ethics” I. kötet, London 1892.

Rudolf Steiner: „A szabadság filozófiája11 (GA 4)

David Friedrich Strauss (1808-1874), protestáns teológus.

Paul Rée (1849-1910): „Dér Ursprung der moralischen Empfindungen” 1877, és „Die Entstehung dcs Gewissens” 1885. - Lásd még Rudolf Steiner: „Friedrich Nietzsche, ein Kampfer géegen scine Zeit” (GA 5)

Nietzsche idézet: A „Die fröhliche Wissenschaft” mottója.

IV. előadás

Canterbuiy Anselm (1033-1109), skolasztikus filozófus. Isten létének úgynevezett ontológiai bizonyításában Istennek, mint a legtökéletesebb lénynek a fogalmából következtet arra, hogy léteznie kell valóságosan is.

Oswald Spengler (1880-1936), kultúrfilozófus, a ,.Der Untergang dcs Abendlandes” szerzője (München 1920, két kötetben). Vö. Rudolf Steiner: ,,Der Goctheanumgedanke inmitten der Kulturkrisis der Gegenwart” (GA 36)

Emil Du Bois-Reymond (1818-1896), természetkutató. „Über die Grenzen des Naturerkennens. Dic sicben Weltratsel”, Lcipzig, 1882.

Julien de Lamettrie (1709-1751), francia filozófus. „Der Mensch, cine Maschine”, Leipzig 1<S75.

Henri Bergson (1859-1941)

„Ha olyanok nem lesztek, mint a kisgyerekek... „ Máté ev. 18,3.

Fritz Mandiner (1849-1923), többek között: „Beitrage zu einer Kritik dér Sprache”, 1923.

VI.   előadás

„Kedv és szeretet a nag\’ tettek szárnyai” - Pylades szavai Goethe „Iphigeneia Taurisban” c. művének II. felvonásában.

Schiller: „Szívesen szolgálok...”: Költemények - ,,Die Philosophen. Gewissensskrupel”

Paracelsus (Theoprastus von Hohenheim, 1493-1541), természetkutató és orvos.

VII.   előadás

Albertus Magmis (1193-1280), a XIII. századi skolasztikusok között az arisztotelizmus legfőbb képviselője. ..Doctor universalis”-nak is nevezték.

Johann Friedrich Herbait (1766-1841), filozófus és pedagógus.

Epigenezis: egy szervezet újjáalakulások sorozatás át való fejlődése. Az ásványtanban olyan ásványok megjelölése, amelyek utólag keletkeztek egy másik kőzetben.

VIII.  előadás

Friedrich Gustav Jákob Henle (1809-1885) anatómus és patológus.

Kari Friedrich Burdach (1776-1847), orvos, az élettan kutatója.

Joseph Hxrtl (1811-1894), anatómus.

Cári Fort Inge (1806-1881) filozófus.

IX.      előadás

A hét szabad művészet a korai középkor óta: a grammatika. dialektika, retorika, aritmetika, geometria, asztronómia és zene. Az első hármat, a triviumot a triviális vagy elemi iskolában tanították, a négy utolsót a kvadriviumot a felsőbb tanintézetekben.

Ernst Curtius (1814-1896), régész és történész Goethe mondása: „A szépség titkos természeti törvények megnyilatkozása, ezek örökre rejtve maradtak volna az ő megjelenése nélkül.” - Rudolf Stciner: „Goethe természettudományos írásai (GA 1.)

Schiller mondása így hangzik: „Csak a szépség hajnali kapuján át léphetsz a tudás birodalmába!”

... hogy feltalálják a pszichofizikai párhuzamosságot” -

Hcrmann Ebbinghaus (1850-1909): „Abriss der Psychologie”, Leipzig, 1908. A kölcsönhatások párhuzamosságáról szóló fejezetben az ellen a nézet ellen fordul, hogy az agyvelő a lélek eszköze, és a pszichofizikai párhuzamosság mellett dönt, az energia megmaradásának elvére hivatkozva, valamint Rubner és Atwater kísérleteire.

X.  előadás

Friedrich Nietzsche: „Die Philosophie ina tragischcn Zeitalter der Griechen”

Rudolf Steiner: „A gyermek nevelése a szellemtudomány szempontjai szerint.

Goethe: „Költészet és valóság”, I. rész 1. könyv.

Az égi prológus: „Faust”, I. rész 1. Jelenet.

Eduard Zeller (1814-1908), teológus és filozófus.

Kari Ludwig Michelet (1801-1893), filozófus.

Eduard von Hartmann (1842-1906), filozófus, a „Die Philosophic des Unbewussten” szerzője. Rudolf Steiner „Igazság és tudomány c. művét (GA 3) neki ajánlotta.

XI.  előadás

Hennaim Rollett (1819-1904)

XII.  előadás

Oindiai kor,; atlantiszi katasztrófa - 1. Rudolf Steiner: „A szellemtudomány körvonalai c. művét (GA 13.)

Francis Bacon vagy Ventlami Bacon (1561-1626), angol filozófus

Ci.FI.Lenes: ..Goethe” 1913.

Richanl M. Meyer „Goethe’1 1913.

Hermáim Grimm: „Goethe” 1903, 2 kötet - ..Raffael élete” 1903.

Adolf Knigge (1752-1796): Über den Umgang mit Menschen” 1788.

XIII.    előadás

Dante tanítója: Brunetto Latini olasz filozófus.

  Hiba és javítás beküldése... Megjelölés olvasottként