I.  előadás

Angol barát: Harry Collison (1869-1945) ügyvéd, festő és író, sok éven át az angliai Antropozófiai Társaság főtitkára. Rudolf Steiner műveinek fordítója.

Jákob Grimm (1785-1863) a legidősebb Grimm-testvér, a germanisztika és a német régészet megalapítója.

Goethe: „A nyilvánvaló!” - A „Mesé”-ben olvasható (német kivándorlók beszélgetései - második este).

Giordano Bruno (1548-1600) olasz filozófus. Az inkvizíció hétévi börtön után halálra ítélte és megégette.

Julius Róbert Mayer (1814-1878)

II.  előadás

Faust-idézet: „In deinem Nichts hoff ich das All zu fiaden”: II. rész 1. felvonás 5. jelenet.

Rudolf Steiner: A szellemtudomány körvonalai (GA 13)

Scotus Eriugena (kb. 810-877) Dionysios Aeropagita írásainak fordítója, a „De divina praedestinatione‘\ a „De divisione naturae” és egyéb munkák szerzője. 1225-ben a Vatikán elrendelte valamennyi írásának az elégetését.

Friedrich Kari von Savigny (1779-1861), jelentékeny jogtudós.

Friedrich Gottlieb Klopstock (1724-1803), a „Messiás” c. művének kezdősorai.

Boethius (480-524), római államférfi és keresztény filozófus, a „De consolatione philosophiae” szerzője.

Waldorf-iskola: Az első szabad, Rudolf Steiner pedagógiai útmutatásai szerint vezetett elemi és középiskola. 1919-bcn alapították Stuttgartban. A Rudolf Steiner által annak idején megindított iskolai mozgalom jelentékenyen bővült. Számos iskola létezik a különböző országokban.

III.  előadás

Rudolf Steiner: Hogyan jutunk a magasabb világok megismeréséhez? (GA 10)

Oxfordi előadás: Rudolf Steiner „Az ember a szociális rendben. Individualitás és közösség”. (GA 305)

Permanens atom: v.ö. Rudolf Steiner „Életutam” c. könyvének 32. fejezetéből (GA 28).

Alois Mager O.S.B. (1883-1946): „Der Wandel in der Gegenwart Gottes”, Augsburg 1921 - „Theosophie und Christentum”, Berlin 1922.

IV előadás

Herbert Spencer (1820-1903), angol filozófus és szociológus. „The principlcs of Ethics” I. kötet, London 1892.

Rudolf Steiner: „A szabadság filozófiája11 (GA 4)

David Friedrich Strauss (1808-1874), protestáns teológus.

Paul Rée (1849-1910): „Dér Ursprung der moralischen Empfindungen” 1877, és „Die Entstehung dcs Gewissens” 1885. - Lásd még Rudolf Steiner: „Friedrich Nietzsche, ein Kampfer géegen scine Zeit” (GA 5)

Nietzsche idézet: A „Die fröhliche Wissenschaft” mottója.

IV. előadás

Canterbuiy Anselm (1033-1109), skolasztikus filozófus. Isten létének úgynevezett ontológiai bizonyításában Istennek, mint a legtökéletesebb lénynek a fogalmából következtet arra, hogy léteznie kell valóságosan is.

Oswald Spengler (1880-1936), kultúrfilozófus, a ,.Der Untergang dcs Abendlandes” szerzője (München 1920, két kötetben). Vö. Rudolf Steiner: ,,Der Goctheanumgedanke inmitten der Kulturkrisis der Gegenwart” (GA 36)

Emil Du Bois-Reymond (1818-1896), természetkutató. „Über die Grenzen des Naturerkennens. Dic sicben Weltratsel”, Lcipzig, 1882.

Julien de Lamettrie (1709-1751), francia filozófus. „Der Mensch, cine Maschine”, Leipzig 1<S75.

Henri Bergson (1859-1941)

„Ha olyanok nem lesztek, mint a kisgyerekek... „ Máté ev. 18,3.

Fritz Mandiner (1849-1923), többek között: „Beitrage zu einer Kritik dér Sprache”, 1923.

VI.   előadás

„Kedv és szeretet a nag\’ tettek szárnyai” - Pylades szavai Goethe „Iphigeneia Taurisban” c. művének II. felvonásában.

Schiller: „Szívesen szolgálok...”: Költemények - ,,Die Philosophen. Gewissensskrupel”

Paracelsus (Theoprastus von Hohenheim, 1493-1541), természetkutató és orvos.

VII.   előadás

Albertus Magmis (1193-1280), a XIII. századi skolasztikusok között az arisztotelizmus legfőbb képviselője. ..Doctor universalis”-nak is nevezték.

Johann Friedrich Herbait (1766-1841), filozófus és pedagógus.

Epigenezis: egy szervezet újjáalakulások sorozatás át való fejlődése. Az ásványtanban olyan ásványok megjelölése, amelyek utólag keletkeztek egy másik kőzetben.

VIII.  előadás

Friedrich Gustav Jákob Henle (1809-1885) anatómus és patológus.

Kari Friedrich Burdach (1776-1847), orvos, az élettan kutatója.

Joseph Hxrtl (1811-1894), anatómus.

Cári Fort Inge (1806-1881) filozófus.

IX.      előadás

A hét szabad művészet a korai középkor óta: a grammatika. dialektika, retorika, aritmetika, geometria, asztronómia és zene. Az első hármat, a triviumot a triviális vagy elemi iskolában tanították, a négy utolsót a kvadriviumot a felsőbb tanintézetekben.

Ernst Curtius (1814-1896), régész és történész Goethe mondása: „A szépség titkos természeti törvények megnyilatkozása, ezek örökre rejtve maradtak volna az ő megjelenése nélkül.” - Rudolf Stciner: „Goethe természettudományos írásai (GA 1.)

Schiller mondása így hangzik: „Csak a szépség hajnali kapuján át léphetsz a tudás birodalmába!”

... hogy feltalálják a pszichofizikai párhuzamosságot” -

Hcrmann Ebbinghaus (1850-1909): „Abriss der Psychologie”, Leipzig, 1908. A kölcsönhatások párhuzamosságáról szóló fejezetben az ellen a nézet ellen fordul, hogy az agyvelő a lélek eszköze, és a pszichofizikai párhuzamosság mellett dönt, az energia megmaradásának elvére hivatkozva, valamint Rubner és Atwater kísérleteire.

X.  előadás

Friedrich Nietzsche: „Die Philosophie ina tragischcn Zeitalter der Griechen”

Rudolf Steiner: „A gyermek nevelése a szellemtudomány szempontjai szerint.

Goethe: „Költészet és valóság”, I. rész 1. könyv.

Az égi prológus: „Faust”, I. rész 1. Jelenet.

Eduard Zeller (1814-1908), teológus és filozófus.

Kari Ludwig Michelet (1801-1893), filozófus.

Eduard von Hartmann (1842-1906), filozófus, a „Die Philosophic des Unbewussten” szerzője. Rudolf Steiner „Igazság és tudomány c. művét (GA 3) neki ajánlotta.

XI.  előadás

Hennaim Rollett (1819-1904)

XII.  előadás

Oindiai kor,; atlantiszi katasztrófa - 1. Rudolf Steiner: „A szellemtudomány körvonalai c. művét (GA 13.)

Francis Bacon vagy Ventlami Bacon (1561-1626), angol filozófus

Ci.FI.Lenes: ..Goethe” 1913.

Richanl M. Meyer „Goethe’1 1913.

Hermáim Grimm: „Goethe” 1903, 2 kötet - ..Raffael élete” 1903.

Adolf Knigge (1752-1796): Über den Umgang mit Menschen” 1788.

XIII.    előadás

Dante tanítója: Brunetto Latini olasz filozófus.