Téma: Antropozófia és művészet

Előzőleg dr. Steiner ismertet néhány dolgot a terem rendjére vonatkozóan.

Kedves barátaim, mielőtt mai ülésünket megnyitom, elnézésüket szeretném kérni a tegnapi összeütközések miatt a beeresztést és kint várakozást illetően. Természetesen roppant kellemetlen dolog volt, de igazán egy sor félreértésen alapult és kérem, nézzék el. A következőkben gondoskodunk arról, hogy barátaink fél órával valamilyen gyűlés megnyitása előtt mindig nyitva találják a bejáratot. Igyekszem elérni, ahogy lehet, hogy az éjszaka még két fűtőcsövet építsenek be, hogy holnap már ne fázzanak kint annyira. A meglevő primitív berendezéseink mellett igazán nehéz minden szempontból kielégítő állapotokat teremteni. Higgyék el, ezek az állapotok legkevésbé az elnökség meg az én számomra kielégítőek. Remélem, hogy el tudjuk kerülni ezeket a dolgokat a következő napokban.

Most felkérem Stutent urat, hogy vegye át a szót. Ma a „Zene és a szellemi világ” című előadásával örvendeztet meg bennünket.

Stuten úr megtartja előadását: „Zene és szellemi világ”.

15 perc szünet után folytatódik az alapszabályok megtárgyalása. dr. Steiner nyitja meg.

Kedves Barátaim! Ma is elmondom azokat a szavakat, amelyek megadják tevékenységünk alapját most itt és a továbbiakban odakint.

Emberi lélek!
A végtagokban élsz
Amelyek a világtéren át
A szellem tengerlényébe visznek;
Gyakorold a szellemre emlékezést
A lélek mélyén,
Hol a világteremtő létben
A saját Én
Az Isteni Énben él;
És ekkor igazi életet élsz majd
Az emberi világban.

Mert uralkodik az Atya-Szellem, a Magasságos,
A világ mélységeiben létet teremtve.

Emberi lélek!
A légzésben és szívverésben élsz,
Melyek az idő ritmusán át
Saját lelki lényed megérzéséhez vezetnek:
Gyakorold a szellemről gondolkodást
A lélek egyensúlyában
Hol hullámzó és
Világot teremtő tettek
A saját Ént
A Világ-Énnel egyesítik;
És valóban érezni fogsz
Az emberlélek működésében.

Mert körötted Krisztus akarata működik
A világ ritmusában kegyelmet osztva a lelkeknek.

Emberi lélek!
A fej nyugalmában élsz,
Mely az öröklét mélyéről feltárja
Néked a világgondolatokat:
Gyakorold a szellem látását
A gondolatok nyugalmában,
Hol örök isteni célok
Világlények fényében
A saját Ént
A szabad akaratnak
Ajándékozzák
És valóban gondolkodsz majd
Az emberi szellem mélyén.

Mert működnek a szellem
A világlétben fényért esedezve.

Most, kedves barátaim, ismét írjuk le lelkünkbe azt a belső ritmust, amely közel hozhatja azt, hogy éppen ezek a szavak, hogyan hangzanak fel a világ ritmusából.

Első mondás:

Gyakorold a szellemre emlékezést.

Ez az a tevékenység, ami saját lelkünkben mehet végbe. A nagy világmindenségben annak felel meg, amit a következő szavak fejeznek ki:

Mert uralkodik az Atya-Szellem, a Magasságos,
A világ mélységeiben létet teremtve.

A második:

Gyakorold a szellemről gondolkodást

a bensőkben lejátszódó folyamat, amelynek kint a világmindenségben ez felel:

Mert körötted Krisztus akarata működik
A világ ritmusában kegyelmet osztva a lelkeknek.

A harmadik:

Gyakorold a szellem látását

odakint felel:

Mert működnek a szellem
A világlétben fényért esedezve.

Dr. Steiner: Gyűlésünk folytatásával az alapszabályok 4.§-ának megbeszéléséhez értünk:

Kérem dr. Wachsmuthot, olvassa el a 4.§-t.

Dr. Wachsmuth felolvassa a 4.§-t.

„Az Antropozófiai Társaság nem titkos társaság, hanem teljességgel nyilvános. Tagja lehet mindenki, nemzeti, társadalmi, vallási és tudományos vagy művészi meggyőződésbeli különbség nélkül, aki helyesnek tartja az olyan intézmény fennállását, mint a dornachi Goetheanum Szabad Szellemtudományi Főiskolája. A társaság minden szektajellegű törekvést visszautasít. A politikát nem tekinti feladatának.”

Dr. Steiner: Először Collison úr jelentkezett.

Collison úr: Engedelmet kérek, mint nagyon öreg tag, amiért néhány szót szólok az alapszabályokhoz. Még csak a 4. pontnál tartunk. Azt hiszem, nem lehet az a szándékunk, hogy kijavítsuk az alapszabályokat. dr. Steiner úr olyan sokat fáradt velük és igazán teljesen átfogóak. Úgy érzem, hogy az egyes pontok megvitatásának csak az legyen a célja, hogy a pontok jelentősége és fontossága felől tegyünk fel esetleg kérdéseket. (Hosszantartó tetszésnyilvánító taps.)

Dr. Steiner: Ki kér szót a 4.§-hoz? - Azt javasolják, hogy felkiáltással fogadják el az alapszabályokat.

Dr. Steiner: Mégis meg kell kérdeznem: Ki kér szót a 4.§-hoz? Ennél a 4.§-nál lényegében arról lesz szó, hogy az Antropozófiai Társaságot a közeljövőben a szó teljes értelmében nyilvános társaságként állítjuk a világ elé. Ami e nyilvánosság ellenére ezoterikus tartalmú az Antropozófiai Társaságban, azt az 5. és a következő paragrafusok biztosítják.

Még egyszer megkérdezném: Ki kér szót az alapszabályok 4.§-ához? Úgy látszik, senki. Akkor megkérem azokat a barátainkat, akik a 4.§ elfogadása mellett vannak, tegyék fel a kezüket. (Megtörténik.) Ki van a 4.§ elvetése mellett? (Senki sem jelentkezik.) A 4.§-t második olvasásra elfogadták.

Kérem dr. Wachsmuthot, olvassa fel az alapszabályok 5.§-át.

Felolvassa az 5.§-t:

„5. „Az Antropozófiai Társaság működésének centrumául a dornachi Szabad Szellemtudományi Főiskolát tekinti. Ez három osztályból fog állni. A társaság tagjait ide kérelmezésükre veszik fel, miután már a Goetheanum vezetősége által meghatározott ideig tagok voltak. Így jutnak a Szabad Szellemtudományi Főiskola első osztályába. A második, illetve harmadik osztályba való felvétel akkor történik, amikor ennek kérelmezőjét a Goetheanum vezetősége erre alkalmasnak találja.”

Dr. Steiner: Nos, kedves barátaim, ebben a paragrafusban arról van szó, hogy az Antropozófiai Társaság valóban megkapja a közeljövőben azt a természetének megfelelő lelket, amit a dornachi Goetheanumban megkaphat. Az alapszabály e paragrafusa egészen konkrétan annak tudatára ébressze a tagokat vagy a még belépőket, hogy az antropozófiai mozgalom lelke a Goetheanumban rejlik. Ezzel adhatjuk meg az Antropozófiai Társaság számára szükséges ezoterikus impulzusokat. És úgy jutunk előbbre, ha az alapszabály 5.§-a szellemébe igyekeznek elmélyedni.

Elmondanék néhány dolgot arról, hogy hogyan gondolom a jövőben a dornachi Goetheanumban a Szabad Szellemtudományi Főiskola felépítését. Egyre inkább arról lesz szó, hogy az iskolázásban való valamilyen továbbhaladásnál nem pusztán az intellektuális tulajdonságok jönnek tekintetbe, legkevésbé a külső világban szokásos intellektuális és empirikus képzés, csak amennyiben ez valamelyik speciális területhez abszolút szükséges. Ezt egészen jól felismerhették azok, akik hosszabb ideje éltek és dolgoztak az Antropozófiai Társaságban. Arról lesz szó, hogy az érzelmek, az ezotériát és okkultizmust közvetlenül felfogó képességek, morális kvalitások és így tovább, játszanak nagy szerepet. A teljesen nyilvános Antropozófiai Társaság bázisát képező 3 osztály tevékenységének magától értetődő fővonása a szellemtudomány lesz. Éppen ehhez kell a Szabad Szellemtudományi Főiskola tevékenységét a világ elé tárni, mégpedig úgy, hogy az egyes civilizációs, megismerési, művészi stb. területeket megtermékenyítő hatása megnyilatkozzék. Semmi esetre sem uralkodhat kezdettől fogva valami sematikus gondolat. Mit értünk sematikus gondolaton? Sematikus gondolaton azt a gondolatot értjük, ha azt mondjuk: A Szellemtudományi Főiskola a fogalom, az eszme szerint osztódik: I., II., III., IV., V. szekció és így tovább, ahogy az ilyen logikus tagolásnál történik; nagyon szépen ki lehet gondolni. Aztán mi történik általában? Hát fellegvárat építettünk. És ezt az építményt igazgatni is kell? Akkor megfelelő embereket keresnek, itt-ott körülnéznek, nem az embereknél, ezeket aztán I., II., III.-ba skatulyázzák valamilyen válogatás alapján. Aztán általában az derül ki, hogy begubóznak a séma megfelelő részlegeibe: begubóznak, de a lepke nem bújik ki. Itt ne absztrakt módon járjunk el, hanem úgy, hogy a meglevő tevékenységet vesszük elő és a már meglevő tények köréből állítjuk össze először a szekciókat: azt, ami már megvan. Mert, kedves barátaim, éppen az igazgatás jellegű intézkedés vezetésére, az eges területeken, legmagasabb szellemi értelemben sem hivatott az, aki nem tartósan itt helyben tevékenykedik. Mert, ha ugyebár nemcsak beszélni akarunk a munkáról, hanem teljes felelősséggel dolgozni, akkor először is mindenkinek a számára mindig kéznél kell lennie annak, aki dolgozik, másodszor pedig az egész vezetőségnek mindig elérhetőnek kell lennie azok számára, akik a felelősséget viselik. Ezért tisztán szellemi empíriából úgy gondoltam el a dolgot, hogy a Szabad Szellemtudományi Főiskolát a dornachi Goetheanumban minden ezoterikus tekintetben én vezetem és a vezetésben azok a személyek állnak mellettem, akik éppen itt Dornachban működtek közre szellemi módon bizonyos körökben az antropozófiai mozgalom épületének létrejöttén. Így a következő tisztán a dornachi természetes, magától értetődő körülményekből adódna.

Először is az egész áttekintése, az egész vezetéseként, a speciális antropozófiai és pedagógiai vezetéssel az én részem lenne.

A további vezetést pedig olyan módon végezném, hogy az egyes szekciók élére azok a személyek kerüljenek, akik az előzmények folytán, az eddig történtek alapján abban a helyzetben vannak, hogy az antropozófiai mozgalom bizonyos ágazatát vezethetik.

Itt először is az jön tekintetbe, amit - mint mondtam - Franciaországban talán még mindig „belles lettres”-nek neveznek. Nem tudom, ismerik-e még a kifejezést. Már nem? Kár! Németországban a 19. századig még beszéltek „szép tudományok”-ról - aztán letűnt -: az emberi megismerésbe szépséget vivő szép tudományok, esztétika, művészetek. Nagyon jellemző, hogy még Franciaországban sem ismeretes már a „belles lettres” kifejezés!

Közbekiálítás: „Académie des lettres”!

Igen, de hát a „belles”-t elhagyták! És éppen ezen múlik. Tudomány van elég, de „szép tudomány”! Nem tudom, hogy az itt egybegyűlt, különösen fiatalabb, tudománnyal foglalkozók mit szólnak ehhez, de hát itt Dornachban nemcsak a legkésőbbi múlthoz, de a legrégebbi múlthoz is kapcsolódunk. Ezért lehet és kell itt szekciót alapítanunk a Franciaországban „belles lettres”-nek és Németországban „szép tudományok”-nak nevezett területnek, még ha talán a világ számára alkalmasabb címet is kell keresnünk - még eddig nem találtam ilyet. Ismét elmondhatom: Magától értetődő, mert itt van az a személyiség, aki e terület vezetésére hivatott, amennyire csak lehetséges: ez a mi kedves Albert Steffen barátunk, aki e területen egész biztosan csakis azt fogja művelni, ami eminens módon a szellemtudományos mozgalom értelmében történik, a dornachi intencióknak megfelelően. (Élénk helyeslő taps.)

További területként a beszélő, zenei művészeteket kell említenem az euritmiával együtt. Itt ismét önként adódik a személyiség. Nem kell erről sokat beszélnem. Ezt a területet az én útmutatásom alapján dr. Steiner asszony fogja vezetni. (Élénk helyeslő taps.)

Azután arról lesz szó, hogy tisztán természettudományos részleget, szekciót alapítsunk itt. Tudják, a természettudománysággal úgy vagyunk, hogy valami rendkívül mélyet keresünk benne, de a természettudomány jelenlegi gyakorlatát nagyon más formába kell alakítanunk. A természettudomány ezen átalakításának kedves dr. Guenther Wachsmuth barátunk szentelte magát teljes buzgalommal, mint már csaknem kinyomtatott irodalmi munkájából látni fogják. Így a tisztán természettudományos részleget dr. Guenther Wachsmuth úrra bízhatjuk a leggyümölcsözőbb módon. (Helyeslő taps.)

Ezzel lesz kapcsolatban az a részleg, amit egész különösképpen gondoznunk kell, mert az igazi szellemi megismerésre törekvő korokban területe valójában nem is a szellemtudomány egy fejezetének mondható, hanem teljesen organikusan kötődött hozzá. Régebbi korokban elképzelhetetlen volt, hogy az emberiségbe hozott szellemi látás, szellemi megismerés az orvostudománytól független legyen. Meglátják, éppen abból a rövidesen nyilvánosságra kerülő munkából, amit Wegman doktornő végez most velem, hogy a világ valóban antropozófiai felfogása számára milyen teljesen magától értetődően adódik ez a - nem csupán szintézis, de organikus fejlődés. Ezért megint csak egészen magától értetődő, hogy az orvosi részleg, orvosi szekció irányítását az én segítségemmel „Wegman doktornő” végzi. (Helyeslő taps.)

Nos, kedves barátaim, ha emlékeznek a régi Goetheanumra, ha emlékeznek azokra a szép szavakra, amit ma Stuten úr barátunk mondott róla kitűnő előadásában, akkor látják, hogy itt a képzőművészetek is nagy szerepet játszottak. Úgy kell a jövőben is és éppen képzőművészeti szekcióra lesz szükségünk. Tudják, hogy Miss Maryon évek óta mellettem áll a Goetheanum képzőművészeti tevékenységében. Sajnos a közgyűlésen nem vehet részt, mert igen hosszadalmas betegségben szenved, és arra sincs lehetősége, hogy erre az összejöveteljre eljöjjön. Remélem azonban, hogy ha idővel ismét meggyógyul, akkor ennek a munkának szentelheti magát, amiről itt beszélek. Ami itt a szobrászatban és általában a képzőművészet szobrászati terén teendő, azt ennek a szekciónak a vezetőjeként Miss Maryon fogja intézni. (Helyeslő taps.)

Van még egy személyiségünk, aki nagyon intenzív módon jelölte ki a helyét a világban, így mindenütt tanácsot és segítséget nyújt, ahol matematikai, asztronómiai téren kell valamit tudnunk. Különösen a dornachiak láthatják a legutóbbi előadásaim tartalmából, és a legutóbbi ciklus előttiekből is, hogy milyen lényeges éppen az asztronómiának régebbi felfogásokra történő visszavezetése. Ha megnéznek a „Goetheanum”-ban megjelelő emlékirataimban egy kis jegyzetet éppen a ma este megjelenő cikk elején, úgy látni fogják, hogy milyen alapos oka van, hogy a platóni iskolán az állt, hogy „Isten geometrizál”. Platóni tanítás mélyébe csak matematikával hatolhatunk be - természetesen a platóni tanításról beszélek, nem a szellemtudományról. Amit e téren helyére kell tenni, azt meg kell tennünk. És azt hiszem, ugyanolyan lelkesen egyetértenek, mint az előbbi esetekben, ha azt mondom, hogy ezt a területet dr. Vreede kisasszony vezetésére bízom a jövőben. (Helyeslő taps.)

Kedves barátaim! Eszmék szerinti beosztás esetén még biztosan volna más is, de hiányoznának azok a személyek, akik éppen itt helyben valamennyi alapfeltétel szerint elláthatnák ezeket. Elhihetik, hogy ez itt nemcsak négy hét gondolkozáson alapszik, mint az alapszabályok, mostani közlésem bázisát az éves tapasztalatai adják meg. Így hát ebben kell maradnunk.

Később, amikor az elnökséget beillesztjük az alapszabályokba utolsó pontként, arról kell beszélnem, hogy hogyan gondolom az iskolát vezető kollégium és az Antropozófiai Társaságot iniciatívan vezető elnökség viszonyát.

Kérem, aki az alapszabályok 5.§-ához kíván szólni, tegye meg. (Senki sem jelentkezik.) Collison úr szavai úgy látszik feltűnően mérséklő hatást gyakorolnak!

Ingerö úr: Tisztelt barátaim! Csak egy rövid kérdést: az 5.§ megjelölése: „a Goetheanum vezetősége által meghatározott ideig”, individuális vagy általános?

Dr. Steiner: Teljesen individuális, teljesen individuális! Ha elképzeli a dolog kialakulását: Valaki tagja akar lenni az Antropozófiai Társaságnak vagy pedig már most az, vagy a múltban is az volt; tehát az itt ülők legnagyobb része számára megvannak az előzmények. Itt „kérelmezésükre” szerepel, vagyis kifejezik akaratukat, hogy az iskola tagjai legyenek. Most a Goetheanum vezetősége dönti el, hogy ez már a mostani időpontban lehetséges-e, vagy csak a jövőben. Ez lesz a dolog konkrét intézése.

Kíván még valaki az 5.§-hoz szólni? Ha nem, kérem, tegyék fel a kezüket, akik az 5.§-t el kívánják fogadni. (Megtörténik.) Kérem, tegyék fel a kezüket azok a barátaink, akik el akarják vetni. (Senki sem jelentkezik.) Akkor az 5.§-t is elfogadták második olvasásra.

Kérem a 6.§ felolvasását.

Dr. Wachsmuth felolvassa az alapszabályok 6.§-át:

„6. Az Antropozófiai Társaság minden tagjának joga van, az elnökségtől közölt feltételek mellett, részt venni valamennyi általa rendezett előadáson, egyéb rendezvényen és gyűlésen.”

Dr. Steiner: Kedves barátaink! Talán megütköznek a mellékmondaton: „az elnökségtől közölt feltételek mellett”. Ezen a mondaton is sokat gondolkoztam. Azt mondtam magamban: A mondat legtermészetesebb megfogalmazása ez volna: „Az Antropozófiai Társaság minden tagjának joga van részt venni valamennyi általa rendezett előadáson, egyéb rendezvényen és gyűlésen.” - Valóban így szólhatott volna ez a paragrafus, de akkor elvileg nem tehetnénk meg, amit sajnos mégiscsak meg kell tennünk: például nem állapíthatnánk meg a rendezvények belépődíjait. Ilyen mellékkörülményekre gondoltunk. Mégpedig elsősorban a belépődíjakra kellett gondolnom. Baj, hogy elsősorban erre kell, de így van; ahogyan az ember nem élhet csak levegőből, úgy az antropozófiai mozgalom sem létezhet, ha az idealizmus olykor nem érinti a pénztárcát is. Természetesen más ilyen feltételek is adódhatnak, de mégiscsak szükségesnek kell találnom, hogy a társaság nyilvánosságát érintő felvételi feltételeket ebben a paragrafusban szögezzük le. Szólni kíván valaki a 6.§-hoz? (Senki sem jelentkezik.) Collison úr igazán varázsló! Szólni kíván valaki a 6.§-hoz? Ha nem, úgy kérem azokat a kedves barátokat, akik második olvasásra hajlandóak elfogadni a 6.§-t, tegyék fel a kezüket. (Megtörténik.)

Kérem azokat a barátokat, akik nem hajlandók rá, tegyék fel a kezüket. (Senki sem jelentkezik.) A 6.§-t második olvasásra elfogadták. (Tetszés.)

Kérem dr. Wachsmuthot, olvassal fel a 7.§-t.

Felolvassa a 7.§-t:

„7. A Szabad Szellemtudományi Főiskola kialakítása mindenekelőtt Rudolf Steinerre tartozik, akinek ki kell neveznie munkatársait és esetleges utódját.”

Dr. Steiner: Imént fejtettem ki önöknek, hogy hogyan gondolom a vezetőséget. Egyéb különösebb mondanivalóm nincs e paragrafushoz. Kérem azokat a tisztelt barátokat, akik e paragrafushoz kívánnak szólni, jelentkezzenek. Szót kér valaki a 7.§-hoz? Úgy látszik, nem. Akkor megkérem azokat a barátainkat, akik második olvasásra el akarják fogadni a 7.§-t, hogy tegyék fel a kezüket. (Megtörténik.) Kérem, tegyék fel a kezüket, akik el kívánják utasítani. (Senki sem jelentkezik.) A 7.§-t második olvasásra elfogadták.

Kérem dr. Wachsmuth urat, olvassa fel a 8.§-t.

Felolvassa a 8.§-t:

„8. A társaság minden kiadványa ugyanúgy nyilvános lesz, mint más nyilvános társaságé. E nyilvánosság a Szabad Szellemtudományi Főiskola kiadványaira is vonatkozik, az iskola vezetősége azonban kezdettől kétségbe vonja ezen írások megítélésének jogosságát, ha az nem az őket létrehozó iskolázásra épül. Ilyen értelemben nem ismeri el semmilyen bírálat jogosságát, ami nem megfelelő előtanulmányokra épül, ahogyan ez az elismert tudományos világban szokásos. A Szabad Szellemtudományi Főiskola írásain ezért a következő megjegyzés lesz: A Szabad Szellemtudományi Főiskola tagjai részére nyomtatott kézirat, Goetheanum ……….. osztály. Ezen írások kompetens bírálata csak annak lehetséges, aki az iskolában érvényes előismereteket általa vagy a tőle egyenértékűnek elismert módon szerezte meg. Egyéb bírálatokat visszautasítunk, amennyiben az illető írások szerzői nem bocsátkoznak róluk vitába.”

Dr. Steiner: Kedves barátaim! Ezzel megkíséreltem annak megvalósítását, amiről, hogy időpontot említsek, elmondhatom, hogy valójában 1913. óta, már a Goetheanum alapkőletétele előtt gondolkoztam. Tisztában kell lennünk azzal, hogy nagyon is kínálkozó dolog az antropozófiához hasonló mozgalomnál, hogy a mozgalmat hordozó társaságot valamilyen szektajelleggel alakítsuk ki. Az ilyen társaság résztvevőitől ez nem is vehető zokon, hiszen tudjuk, hogy régi atavisztikus impulzusok folytán az emberben még mily sok szektás hajlandóság rejlik. Az emberek gyakran nem is tudják, mégis magukban hordozzák a szektás impulzusokat. Így történt, hogy a ciklusok kinyomtatásának, mondhatnám, kissé zűrzavaros intézkedései közepette, éppen a ciklusok nyomásával kapcsolatban került olyasmi a társaságba, ami a gyakorlatban mégiscsak szektás benyomást kelt. Mert a modern tudat számára egyszerűen érthetetlen, hogy nagyobb - 100-on felüli - példányszámban nyomtatott dolgok bármely közösségen belül elszigetelhetők volnának. Ez egyszerűen lehetetlen. Látják, némely területen igencsak kiderül az ilyen elszigetelés eredményessége, de mégsem valósítják meg. 1888-ban például arról beszéltem a tudatalatti ismert filozófusával, Eduard von Hartmann-nal, hogy az ismeretelméleti írásokat általában kevesen olvassák és megjelenésükkor mégis mindig 500, néha 1000 példányt nyomnak. Eduard von Hartmann azt mondta, hogy ilyen írásokat egyáltalában nem kellene kinyomtatni, hanem legfeljebb 60-70 példányt terjeszteni belőlük a világon, mert igazából csak 60-70 ember érti az ismeretelméletet. - Éppen azokra gondolok, akikben Eduard von Hartmann reménykedett. Egyébként úgy hiszem, hogy saját új kiadásban megjelent ismeretelméleti könyvecskémben, a „Goethe világnézetének ismeretelméleté”-ben, olyasmit nyújtottam az ismeretelmélet terén, amit mindenki elolvashat. De úgy gondolom, hogy valamilyen nyomtatvány eltitkolásának az elve nem valósítható meg. Hogy nem lehetséges, azt a gyakorlat mutatta meg. Mert éppen az a helyzet alakult ki, hogy az ellenség ma sokkal hamarabb beszél nyilvánosan az újonnan megjelentekről, mint az antropozófusok. Ilyen tényekkel számolnunk kell. Nagy céljainkat csak úgy vihetjük előbbre, ha másfelől teljességgel számot vetünk a kor szellemével. A kor szelleme nem tűri a külső titkot, a belső azonban egészen jól elviseli. Mert az igazán ezoterikus antropozófiai írások még sokáig igen-igen nagy titkok lesznek az emberek számára. És külső fizikai titkolózásra nincs szükségünk, ha így morálisan tartunk titkot, amennyiben egyszerűen a bírálat világi elismerésére törekszünk: ezen a téren is érvényes, ami az elismeréshez minden területen lehetséges: hogy szakember és laikus közt határt vonunk. És a laikussal mindig elbánhatunk, mondván: nézzétek meg a bírálatát, olyan, mint a paraszt bírálata a differenciálszámításról. Ha ilyen alapon dolgozunk, úgy a ciklus probléma megfelelő megoldása lassanként - ha nem is azonnal - mégiscsak sikerülni fog. Ugye, azt mondtam önöknek: Valójában tíz évig gondolkoztam ezen, most megoldást kellett találni. Csak ezt a morálisat tudom találni. Még be szeretném iktatni oda, ahol ez áll: „A társaság minden kiadványa ugyanúgy nyilvános lesz, mint más nyilvános társaságé.”: „A szellemi iskolázás elérésének feltételeit is nyilvánosan írjuk le és a továbbiakban is nyilvánosan taglaljuk.” Ezt megjegyzésként fűzzük hozzá, hogy félreértés ne essék, mint tegnap utaltunk rá. Természetesen fenn kell tartanom, hogy a belenyomott szövegen esetleg még némi stilisztikai javítás történjék. Ez azonban stilizálás kérdése lesz. Talán azt kell még mondani:” A Szabad Szellemtudományi Főiskola tagjai részére nyomtatott kézirat”: de a teljes nyilvánosság részére hozzáférhetően” vagy ilyesmit. Ez még adódhat. A kérdést hamarosan végleg el kell dönteni, mert a már kinyomtatott és még nyomásra kerülő ciklusokhoz el kell készíteni a bélyegzőt és már a legközelebbi jövőben be kell vezetni e szokást, amint megalakítottuk itt az ülésen az Antropozófiai Társaságot. Most kérhetem: Ki kíván a 8.§-hoz szólni?

Dr. Büchenbacher: Az utolsó előtti mondatban „megismert” helyett „elismert”-nek kellene állni?

Dr. Steiner: Természetesen. Ez sajtóhiba.

Dr. Büchenbacher: Bátorkodom megkérdezni, hogy a már évek óta a tagok birtokában lévő ciklusokat is a Szellemtudományi Főiskola publikációiként kell-e kezelni.

Dr. Steiner: Valamennyi ciklust. A kor tudata előtt nem tehetünk egyebet, mint hogy valamennyi ciklusra kiterjesztjük ezeket a rendszabályokat. A tagok számára persze olyan lesz a kérdés, hogy bizony egy kis piétásnak kell köztünk élni. Ez ne legyen indíték arra, hogy a ciklusokat a lehető leggyorsabban antikváriumban értékesítsék.

Simon kisasszony kérdezi: A ciklusokhoz hasonló valamennyi írásra is vonatkozik, hogy ezt a bepecsételt vagy nyomtatott megjegyzést kapják?

Dr. Steiner: Lényegében csak a ciklusok és a velük azonos jellegű írások.

Werbeck úr: Mi a helyzet az itt tartott nemzetgazdasági kurzussal? Ez is ciklusnak számít?

Dr. Steiner: Hát ez úgy van ezzel a néhány munkával, amit alapjában véve nem én magam vagy az antropozófiai kiadó adott ki, hanem nyomtatásuk bizonyos kört illet. Ezeknél a dolgoknál mások a szempontok. Egyrészt még örülök is neki, hogy e kellemetlen ügy megbeszélésére alkalmat ad. Ezeknél tekintetbe vesszük, hogy természetesen csak azok használhatják, akiknek engedélyük van rá. Ide tartozik ez a nemzetgazdasági kurzus, az orvosi kurzusok és a többi. Míg, ha valahogyan tovább kell terjeszteni őket, akkor először visszaszáll rám a szerzői jog és így: ha az írások ciklus alakra hozására kellene gondolni, ezzel a megjelöléssel, akkor az illető írásoknak vissza kellene származniuk hozzám és azután csak a Philosophisch-Anthroposophischer Verlag adhatja ki ciklus formában, ezzel a megjegyzéssel. Itt természetesen a magától értetődő szerzői jogszokásokból adódó egyéb dolgok jönnek tekintetbe. Szót kér még valaki ehhez a paragrafushoz?

Dr. Kolisko: A dr. Steiner úr legvégül megpendített kérdéséhez a következőt szeretném mondani: A szakmai kurzusokhoz, dr. Steiner Stuttgartban tartott három természettudományos kurzusához és az orvosi kurzusokhoz azt szeretném mondani, hogy nagyon szívesen visszaadnám őket a Philosophisch-Anthroposophischer Verlagnak, mert meggyőződésem, hogy ha egyáltalában megtörténik, úgy legjobb, ha a Szabad Szellemtudományi Főiskolán publikálják őket, amennyiben dr. Steiner úrnak ez a szándéka. E bizonyos értelemben kellemetlen ügyben ezt szeretném itt kifejezni.

Dr. Steiner: Szót kér még valaki a 8.§-hoz?

Leinhas úr: Itt az áll, hogy „az illető írások szerzői nem bocsátkoznak róluk vitába”. Ez azt a szándékot jelenti, hogy a Szabad Főiskola megfelelő osztályának tagjai nem bocsátkoznak másokkal vitába?

Dr. Steiner: Igen, természetesen.

Goyert úr: Azt kérdezném, hogy arra törekszünk-e, hogy a ciklusokba kerülő megjelölés a már most a tagok birtokában lévő példányokban is benn legyen?

Dr. Steiner: A „Goetheanum” mellékletében felhívást fogunk az ilyen ciklusok birtokában levő tagokhoz intézni, hogy ők maguk írják be a ciklusaikba ezt a megjelölést és a még tárolt ciklusokba is mindenütt bepecsételjük. Voltaképpen minden ciklusnak ezt a megfelelő megjelölést kell viselnie, akár régebbi eredetű vagy akár a jövőben jön majd létre.

Dr. Peipers: Nem volna kívánatos a félreértések elkerülésére annak megjegyzése, hogy e publikációk közé értendők a speciális tudományos kurzusok is?

Dr. Steiner: Milyen félreértések jöhetnének itt létre? Tiszavirág életű dolgok ugyebár nem szerepelhetnek alapszabályban. Úgy vélem, alapszabályban lehetetlen azt mondani: Hogy félreértés ne essék - magától értetődő dologról és ez példaképpen az orvosi kurzusra érvényes. Hiszen magától értetődő, hogy az orvosi kurzust feltételek, záradékok mellett adtuk. És ha ilyen záradékok mellett tartottuk, akkor énhozzám származik vissza, amennyiben publikációra kerül. Úgy vélem, hogy ez magától értetődik. Sok minden oda nem való dolgot kellene az alapszabályokba felvennünk, ha mindenféle jogszokást kellene taglalnunk. Úgy hiszem, hogy ez nem tartozik az alapszabályokba.

Kaufmann úr: Javasolható-e a jövőben a ciklusok olvasása az új tagoknak, ha még nem tartoznak a Főiskola megfelelő osztályához?

Dr. Steiner: Ez teljesen individuális és személyes ügy! Erre vonatkozóan nem lehet direktívákat adni. Idekerülnek olyan tagok, akiknek nyugodtan ajánlható a ciklusok olvasása, mivel nyilvánosak lesznek és idekerülnek olyan tagok, akiknek nem ajánlható, és ha adnak valamit a tanácsra, úgy abbahagyják, vagy pedig annak ellenére olvassák. Úgy vélem, ilyen irányban roppant nehéz direktívákat adni. Ilyen vonatkozásban egészen különös tapasztalataim vannak. Ismertem például egy Zweiget, ahol a tanácsadás odáig terjedt, hogy a tagokat egy-egy könyvre is rábeszélték, vagy lebeszélték róla. Egyeseknek, már tagoknak, még a Theosophie-t sem engedték olvasni, mert nem találták őket alkalmasnak rá. Ha mármost ezek a tagok olyan tekintélynek tisztelték az illető csoportvezetőt, hogy lelkükben engedelmeskedtek neki, ám jó! Vagy nem tették. Általános direktívákat nem lehet adni.

Sauerwein kisasszony: A ciklusok eddig alakjukban jelennek meg vagy pedig könyvkereskedelem útján is kaphatók lesznek akkor?

Dr. Steiner: A ciklusok a Philosophisch-Anthroposophischer Verlagban jellennek meg és a tulajdonoson múlik, hogy milyen úton szert tesz rájuk. Ha a könyvkereskedelmen át kívánja valamilyen úton megkapni - bár természetesen nem adjuk bizományba, mint mondják -, de ha valaki könyvkereskedőnél rendel meg egy ciklust, úgy nyugodtan eleget teszünk a megrendelésnek. Ez a szokásos.

Müntz asszony: Ha kívülállók kérnek tőlünk ciklust, odaadjuk?

Dr. Steiner: Ez már máig is olyan nagymértékben történt meg, hogy nem tudnám megmondani, hogy mi módon akadályozhatnánk meg. A szektajellegből csak a nyilvánosság szigorú hangsúlyozásával szabadulunk meg. Kíván még valaki az alapszabályok 8.§-áról beszélni? Ha nem, akkor szavazásra bocsátom a 8.§-t. Kérem azokat a barátainkat, akik a 8.§ második olvasásra történő elfogadása mellett vannak, tegyék fel a kezüket. (Megtörténik.) Kérem azokat a barátainkat, akik ellene vannak, tegyék fel a kezüket. (Senki sem jelentkezik.) A 8.§-t második olvasásra elfogadták.

Kérem dr. Wachsmuth urat, olvassa fel a 9.§-t.

Felolvassa a 9.§-t:

„9. Az Antropozófiai Társaság célja a szellemi terület kutatásának előmozdítása lesz, a Szabad Szellemtudományi Főiskoláé pedig maga a kutatás. Az Antropozófiai Társaság semmilyen területen sem tűri meg a dogmatikát.”

Dr. Steiner: Gondolom, ennek a paragrafusnak a tartalma könnyen áttekinthető. Csak arra hívom fel a figyelmet, hogy nem ismétlése az előző paragrafusok tartalmának, hanem szükség van rá, mert ezzel az Antropozófiai Társaság célját adjuk meg, tudniillik a szellemi téren való kutatás előmozdítását, amennyiben ezt a dornachi Szabad Szellemtudományi Főiskolán művelik. És hangsúlyozni kell már végre, hogy az Antropozófiai Társaság igazgatásából mindenféle dogmatikát kizártunk.

Szót kér valaki a 9.§-hoz? Ha nem, úgy kérem azokat a barátainkat, akik a 9.§-t második olvasásra el kívánják fogadni, tegyék fel a kezüket. (Megtörténik.) Kérem azokat a barátainkat, akik ellene vannak, tegyék fel a kezüket. (Senki sem jelentkezik.) A 9.§-t második olvasásra elfogadták.

A 10.§-hoz értünk. Megkérem dr. Wachsmuth urat, olvassa fel a 10.§-t.

Felolvassa a 10.§-t:

„10. Az Antropozófiai Társaság minden év elején rendes évi gyűlést tart a Goetheanumban, ahol az elnökség teljes beszámolójelentést ad. Az elnökség e gyűlés napirendjét az ülés előtt 3 héttel minden taggal a meghívással együtt közli. Rendkívüli gyűléseket az elnökség hívhat össze és napirendjüket megállapíthatja. A meghívókat 3 héttel korábban küldje szét a tagoknak. Egyes tagok vagy csoportjaik javaslatait az ülés előtt egy héttel kell beküldeni.”

Dr. Steiner: Szót kér valaki a 10.§-hoz? Éppen az volt a törekvés, hogy annyit mondjunk az alapszabályokban, amennyi szükséges.

Hohlenberg úr: Azt szeretném kérdezni, hogy szükséges-e, hogy a rendes évi gyűlés feltétlenül az év végére essék, vagy választhatnak más időpontot is?

Dr. Steiner: Nem kötöm magam az év elejéhez, ha megfelel önnek, hogy nincsen biztosíték arra, hogy egy bizonyos idővel számolhatnak, hanem bizonyos körülmények közt egyszer januárban, máskor december lesz. Megfelel ez önnek? Hiszen mindezt nem absztrakcióból fogjuk meríteni, hanem megpróbálunk itt-ott tapogatózni. Ha ez megfelel önnek, úgy azt mondhatjuk: „Az Antropozófiai Társaság minden évben rendes évi gyűlést tart a Goetheanumban”.Ezt csak azért iktattam be, mert úgy véltem, hogy éppen az kelt tiltakozást, ha nem tudják, hogy mikor kerül sor a gyűlésre.

Dr. Kolisko: Én éppen amellett vagyok, hogy ez benne maradjon.

Dr. Steiner: Miért?

Dr. Kolisko: Mert sok beszélgetésből azt vettem észre, hogy igen sok barátunk számára lényeges, hogy karácsonykor legyen, ahogyan most a karácsonyi ülés.

Dr. Steiner: Nézze, talán mégis ajánlatos volna, hogy ez általánosságban kívánságként szerepeljen, nem alapszabályokban. Az ilyesmit másként intézhetjük el.

Az alapszabályok megtárgyalásának a végén közölnöm kell, hogy alkalmas időben - remélem még az ülés folyamán lehetséges - az elnökség ügyrendet terjeszt elő. Ez egynémely alfejezetet tartalmaz majd, ezek nem tartoznak az alapszabályok közé, mert az alapszabályokat úgy kellene megfogalmazni, hogy körülbelül negyedóra alatt bárki elolvashassa, eközben még az átgondolásukra is maradjon 5 perce. Ezért arra törekszem, hogy az alapszabályokat a lehető legrövidebbre fogjam. Rövidek legyenek, így speciális pontokat nem tartalmazhatnak. Tehát úgy hiszem, ez nyugodtan kimaradhat. Szót kér még valaki?

Donner úr, Helsingfors úr: Felmerül ennél a pontnál, hogy először az országos társaságok tartsák meg közgyűlésüket, csak azután kerül sor az Általános Antropozófiai Társaság közgyűlésére. Praktikus vajon, hogy ez mindig így történik?

Dr. Steiner: Talán egészen praktikus volna, ha az a szokás alakulna ki, hogy az országos társaságok először gyűlést tartanának, ezen kijelölnék küldötteiket az itteni gyűlésre és azután egy további gyűlésen referálnának nekik arról, ami itt történik. Talán ez adódik a legalkalmasabbnak.

Merry asszony: Úgy találom, hogy a meghívásra nem elegendő a 3 hét.

Dr. Steiner: Kérem, akkor mondjuk 6 hetet. Már mondtam az elnökségben, hogy 6 hét is lehet. Akkor itt még be kell iktatnunk egy mondatot. Ezt a mondatot akarom beiktatni: „A tagok időről időre ügyrendileg megállapítandó számának joga van mindenkor rendkívüli közgyűlést kérni.” Ezt a lehetőséget is nyitva kell hagyni.

Dr. Leinhas: Csak azt szeretném ajánlani, hogy a rendkívüli gyűlésre 3 hétben maradjon az értesítési kötelezettség; tehát a rendesnél 6 hét, a rendkívüli rövidebb idő.

Dr. Steiner: Jó, megtehetjük, hogy 3 hét elegendő a rendkívülinél. Szót kér még valaki a 10.§-hoz? Nem kérnek. Akkor megkérem azokat a barátainkat, akik a 10.§ elfogadása mellett vannak, tegyék fel a kezüket. (Megtörténik.) Kérem azokat, akik ellene vannak, tegyék fel a kezüket. (Senki sem jelentkezik.) A 10.§-t elfogadták.

Kérem dr. Wachsmut urat, olvassa fel a 11.§-t.

Felolvassa a 11.§-t:

„11. Az Antropozófiai Társaság székhelye a Goetheanumban van. Amit az elnökség a társaság feladatának tekint, azt innen kell a tagokhoz vagy tagcsoportokhoz eljuttatnia. Kapcsolatba lép az egyes csoportok választott vagy kinevezett tisztségviselőivel. A tagok felvételét az egyes csoportok intézik, a felvételek igazolását azonban terjesszék a dornachi elnökség elé és ők írják alá a csoportok vezetői iránti bizalommal. Általában minden tag csatlakozzék egy csoporthoz; csak akinek a csoportba való felvétel teljesen lehetetlen, az vetesse fel magát közvetlenül Dornachba tagként.”

Dr. Steiner: Szót kér valaki ehhez a ponthoz? Természetes, hogy éppen ennek a pontnak a magyarázata az ügyrendbe kerülhet, ezért úgy hiszem, hogy ennek tartalmát nem kell általánosságban elmondanunk. Ebből a paragrafusból megtudható a felvételek intézése, a többi valójában szokás, amit időnként nyugodtan meg is változtathatunk.

Szót kér valaki ehhez a 11.§-hoz? Úgy látszik, nem. Akkor megkérem azokat a barátainkat, akik a 11.§ elfogadása mellett vannak, tegyék fel a kezüket. (Megtörténik.) Kérem azokat a barátainkat, akik a 11.§ elvetése mellett vannak, tegyék fel a kezüket. (Senki sem jelentkezik.) A 11.§-t második olvasásra elfogadták.

Kérem dr. Wachsmuth urat, olvassa fel a 12.§-t.

Felolvassa a 12.§-t:

„12. A tagdíjat az egyes csoportok állapítják meg, de minden csoportnak minden egyes tagja után ……. kell a Goetheanum központi vezetőségéhez juttatni.”

Dr. Steiner: Azt kérném, hogy az ide iktatandó összegről ne most tárgyaljunk, hanem az elnökség javaslatai után holnap, a főtitkárok 8.30-kor sorra kerülő gyűlésén. A következő taggyűlésen azután referálni lehet, hogy a főtitkárok mit tartanak lehetségesnek és szükségesnek. Csak azt kérem, hogy általános értelemben fogadják el ezt a paragrafust. Szót kér hozzá valaki? Ha nem, úgy kérem azokat a barátainkat, akik ilyen értelemben elfogadják a 12.§-t, tegyék fel a kezüket. (Megtörténik.) Kérem azokat a barátainkat, akik a 12.§-t el kívánják utasítani, tegyék fel a kezüket. (Senki sem jelentkezik.) A 12.§-t második olvasásra elfogadták.

Kérem dr. Wachsmuth urat, olvassa fel a 13.§-t.

Felolvassa a 13.§-t:

„13. „Minden munkacsoport maga alkotja az alapszabályait; de ezek ne legyenek az Antropozófiai Társaság alapszabályaival ellentétben.”

Dr. Steiner: Szót kér valaki a 13.§-hoz? Azt hiszem, ez a lehető legtermészetesebb. - Úgy látszik, nem. Kérem azokat a barátainkat, akik elfogadják a 13.§-t, tegyék fel a kezüket. (Megtörténik.) Kérem azokat a barátainkat, akik a 13.§-t el kívánják utasítani, tegyék fel a kezüket. (Senki sem jelentkezik.) A 13.§-t második olvasásra elfogadták.

Kérem dr. Wachsmuth urat, olvassa fel a 14.§-t.

Felolvassa 14.§-t:

„14. „A társaság közlönye a „Goetheanum”, ez erre a célra mellékletet kap, ami a társaság hivatalos közleményeit tartalmazza. A „Goetheanum” e nagyobb kiadását csak az Antropozófiai Társaság tagjai kapják meg.”

Dr. Steiner: Már beszéltem erről a 14.§-ról és kérem azokat a tisztelt barátokat, akik szólni kívánnak hozzá, jelentkezzenek. Kíván valaki a 14.§-hoz szólni?

Kérdés: A „Goetheanumot” csak Svájcból lehet majd megrendelni?

Dr. Steiner: A terjesztés szokását a leggyakorlatibb feltételek szerint állapítjuk meg. A német részleggel már megtörtént a megállapodás. Ott Stuttgartból küldik szét. Így mindenütt úgy csinálják, ahogy a legpraktikusabb. Ez magától értetődik.

Egy hozzászóló: A rend kedvéért úgy kellene írni: A társaság közlönye a „Goetheanum” hetilap.

Dr. Steiner: Hetilap. Felőlem. Szót kér még valaki?

Goyert úr: Ha a hetilapot más folyóirattá változtatják, úgy ez már nem helyes.

Dr. Steiner: Reméljük, hogy ez nem következik be. Talán egész jó, ha így eszközünk van rá, hogy úgy hagyjuk a hetilapot, amint van, és ne változtassuk meg. Szót kér még valaki? Ha nem, úgy megkérem azokat a barátainkat, akik a 14.§ elfogadása mellett vannak, tegyék fel a kezüket. (Megtörténik.) Kérem azokat a barátainkat, akik ellene vannak, tegyék fel a kezüket. (Senki sem jelentkezik.) A 14.§-t második olvasásra elfogadták.

Most még 15.§-ként be kell iktatni:

„15. Az 1923-as karácsonyi alapítóülésen a következők alkotják az alapító elnökséget:

Rudolf Steiner mint elnök
Albert Steffen mint elnökhelyettes
Dr. Wegman asszony mint jegyző
Dr. Guenther Wachsmuth mint titkár és kincstartó
Dr. Steiner asszony mint ülnök
Dr. Vreede kisasszony mint ülnök.”

Még csak azt említeném meg, hogy ez a társaságért felelős elnökség, de az Antropozófiai Társaság lelkének, a goetheanumi Szabad Szellemtudományi Főiskola vezetésével kapcsolatos valamennyi ügyben mindig bevonjuk a tárgyalásokba és ülésekbe a Goetheanum azon szekcióvezetőit is, akik nincsenek az elnökségben. Hiszen egyetlen kivétellel az egész elnökség az iskola vezetésével is foglalkozik. Szólni kíván valaki ehhez a ponthoz? Ez azt mondja: Az egész elnökséget alkotják, Ez arra utal, hogy nem választották és nem is nevezték ki, hanem ezen az alapítógyűlésen alapozták meg, mint magától értetődő, az említett okokból kijelölt elnökséget, az ügy kijelölt elnökségét.

Kérdés: A tisztségek halmozása nem lehetséges?

Dr. Steiner: Tegnap kifejezetten azt mondtam, hogy az elnöki tagság és az Antropozófiai Társaság más megbízatásai közt álljon fenn inkompatibilitás. Tehát például nem kívánatos, hogy valamelyik elnökségi tag bármely szekció főtitkára vagy, mondjuk, Zweig vezetője stb. legyen, azért, hogy kizárólag feladatának szentelhesse magát. Az iskola vezetésére azonban természetesen azokat kell meghívni, akik erre a legalkalmasabbak. És az iskola vezetése lényegében éppen az elnökség hatékonyságának nagy részét alkotja majd; ezért van ez a kumuláció, hogy az iskola vezetői egyben az elnökség tanácsadói is lesznek. Szólni kíván még valaki a 15.§-hoz? Nem kívánnak. Akkor azt kérem, hogy most nem olyan értelmű szavazással, mint az előzőek voltak, hanem érzésükkel: helyeslik egy valódi Antropozófiai Társaság vezetésének alapjellegét, kérem, adják beleegyezésüket, hogy az Antropozófiai Társaság vezetésére ez az elnökség megalakuljon. (Hosszan tartó tetszésnyilvánítás.)

Dr. Steiner: Kedves barátaim, most, gondolom, a mellettem álló nem kiskorú, de túlságosan is nagykorú elnökségi tagok nevében is a legszívélyesebb köszönetemet fejezem ki beleegyezésükért és ígéretet teszek arra, hogy az Antropozófiai Társaság vezetése a szellemtudomány alapjainak és feltételeinek értelmében fog történni.

Most a befejezéshez érünk. Miután elvégeztük a második felolvasást, az egész alapszabályzat harmadik olvasásra történő elfogadásához értünk. Kérem, kíván valaki az egyes paragrafusok speciális megvitatása után még egyszer az egészről szólni? Csak megjegyezném, hogy szeretném a következő, tegnap kívánt, történelmi megjegyzést fűzni a 2.§ után. „Az Antropozófiai Társaság az 1912-ben alapított Antropozófiai Társasághoz kapcsolódik, de az akkor megállapított célok számára önálló, a jelenkor igaz szellemének megfelelő kiindulópontot szeretne teremteni.”

Ezzel a megjegyzéssel fűzhetjük hozzá, amit tegnap mondtak erre vonatkozóan. Kérem, kíván valaki az alapszabályokhoz még egyszer mintegy en bloc szólni? Ha nem, úgy megkérem azokat a tisztelt barátainkat, akik az alapszabályok harmadik olvasásra való elfogadása mellett vannak, tegyék fel a kezüket. (Megtörténik.) Kérem azokat, akik ellene vannak, szintén kezük felemelésével jelezzék. (Senki sem jelentkezik.)

Ezzel, tisztelt barátaim, elfogadták az Antropozófiai Társaság alapszabályait és holnap Werbeck úr előadása után ugyanúgy folytatjuk a tagok gyűlését, ahogyan eddig ezeket a gyűléseket folytattuk. Csak azt szeretném még bejelenteni - kérem, maradjanak még néhány másodpercig a helyükön -, hogy 1. a következő rendezvényünk az euritmia bemutató ma délután 4.30-kor, teljesen új programmal fog szerepelni. 2. Szombaton 8.30-kor újra megkérjük a főtitkárokat, hogy gyűljenek össze lent az üvegházban, úgy, mint az elmúlt kedden 2.30-kor. Az egyes svájci Zweigek képviselőinek jelenlétét is kérném, mert a svájci Antropozófiai Társaság érintett kérdését kell előbb szűkebb körben megbeszélnünk.

Továbbá azt is közlöm, hogy a svájci szabadon oktató és nem nevelő iskolák egyesületének ma délutánra kitűzött tagösszejövetelét sajnos nem tarthatjuk ebben a teremben, mert itt még euritmia próbáknak kell folyni. Így nem lesz olyan helyiség, ahol valamennyi tag meghallgathatja a gyűlést. Az adott körülmények közt bármily kellemetlen is ez természetesen, azt kell kérnünk, hogy ma délután a lenti üvegházban tartandó gyűlésen csak a svájci iskolaegyesület tagjai jelenjenek meg és még azok a barátaink, akik nem német nyelvű országokból jöttek, tehát Amerikából, Angliából, Franciaországból, Spanyolországból, Olaszországból, Svédországból, Norvégiából, Hollandiából stb.. Kérem azokat, akik egészen valutaszegény országokból jöttek, maradjanak most távol a mai gyűléstől - sajnos valahol el kell vágni a gyerekeket - tehát valamennyi német tag és ha nem férne be, úgy esetleg az osztrák tagok is. Azután figyelmeztettek, - ilyesmi úgy látszik, mindig előadódik -, hogy az utcán, villamoson, szálláson történő beszélgetéseknél óvatosak legyünk. Bizony helyes is, ha nem bosszantjuk az embereket különféle furcsa megjegyzésekkel. Ezzel minden lehetőt közöltem. A továbbiakat még közöljük, ha az elnökség benyújt itt valamilyen ügyrendet. Ezt a holnapi taggyűlésen megmondhatjuk.

Délután 4.30-kor euritmia bemutatóra kerül sor. Ma este 8.30-kor lesz az én előadásom. Az előadást mindig 8.30-ra kell halasztani. Holnap reggel 8.30-kor lesz a főtitkárok és svájci Zweig-vezetők bejelentett gyűlése, 10 órakor azután Werbeck úr előadása az Antropozófia ellenfeleiről és rövid szünet után ezt a gyűlést folytatjuk.