"...ha az ember igazán ért egy tudományhoz, egészen a legmélyebb alapokig, akkor azt az egyszerű embereknek is el tudja magyarázni."
Rudolf Steiner
Belépés - Regisztráció
<< Vissza



A karácsonyi gyűlés. Az Általános Antropozófiai Társaság megalapítása (1923/1924) (17)

17. Svájci küldöttek kötetlen megbeszélése

Dornach, december 23. délután 2:30 órakor

December 31-én, délután 2.30-kor került sor a svájci országos társaságok küldötteinek gyűlésére az építészirodán Aeppli úr kezdeményezésére, aki megkérte dr. Steinert, hogy személyesen vegyen részt és elnököljön.

Az Általános Antropozófiai Társaság elnökségéből dr. Steiner, Albert Steffen, Vreede kisasszony, dr. Wachsmuth vannak jelen; később még dr. Steiner asszony is.

Aeppli úr üdvözli dr. Steiner urat és megkéri az elnöklésre.

Dr. Steiner megnyitja az ülést, amit kötetlen megbeszélés céljából hívtak össze a svájci Antropozófiai Társaság küldötteinek kívánságára:

Nagyon köszönöm Aeppli úr imént elmondott szavait és ezzel minden formaság nélkül megnyitom a gyűlést. Kérem a szóbeli jelentkezéseket a bejelentett kötetlen megbeszélésre. Tehát megkérem barátainkat, akik szólni kívánnak, vegyék át a szót.

Prof. Bürgi asszony, Bernből, megkéri dr. Steinert, hogy vegye át a svájci országos társaság elnökségét.

Dr. Steiner: Prof. Bürgi asszony javaslata kissé meglep. Mert a továbbiakban annál kell maradnunk, hogy - tartósan legalábbis - inkompatibilitás áll fenn a központi elnökség tisztségei és más tisztségek közt, így én sem vállalhatnék tartósan valamilyen tisztséget az Antropozófiai Társaság valamelyik részében. Ettől eltekintve megkérdezném: Ha már ilyen módon provizórikus állapotot hoznak létre, nem volna-e akkor Steffen úr alkalmasabb svájci főtitkár? Úgy vélem, hogy ha már provizóriumot hozunk létre, akkor ezt egyelőre Steffen úrral kellene létrehozni. Természetesen teljesen tetszésükre bízom, hogy ezt megvitassák. De ugyebár, szinte problematikusnak tűnik, valójában indokolatlan, hogy átvegyem a svájci társaság elnöki tisztségét, amikor Steffen urat csak az gátolja ebben, hogy a központi elnökség tagja. És én ugyanebben a helyzetben vagyok. Talán még megbeszélik a dolgot, kérem.

Steffen úr: Le szeretném mondani. Azt hiszem, ez nem helyes.

Dr. Steiner: De miért nem, kedves Steffen úr? Nem látom be - ha már provizóriumot hozunk létre! Gondolom, talán másként is áthidalhatjuk ezt a kellemetlenséget. A dolog valóban úgy áll, hogy mindkettőt elérhetjük, kedves barátaim: a svájci Antropozófiai Társaság vezetésének maximálisan svájci formáját és - a lokális viszonyok folytán - szoros kapcsolatot a központi Antropozófiai Társasággal. Vagy nem volna lehetséges szoros kapcsolat a Svájcban tartózkodó központi Antropozófiai Társaság és a svájci Antropozófiai Társaság közt? Így talán úgy hidalhatjuk át a kellemetlenséget, hogy mi ebben fenntarthatnánk az inkompatibilitást és önök kifejezik, hogy noha választanak főtitkárt rajtunk kívül, az elnökséget azonban mi kettőnkre is ráruházzák mint a központi Antropozófiai Társaság elnöklőire. Tehát gyűlési határozat folytán a svájci társaság ma egyszerűen magától értetődő eredménynek tekintené küldöttgyűlésének kebelében, hogy a központi elnökség egyidejűleg a svájci Antropozófiai Társaság elnöksége is. És a svájci Antropozófiai Társaság azután igazgató főtitkárt nevez ki magának. Ha ugyanis ilyen módon járunk el, nincs szükség provizóriumra és úgy hiszem, voltaképpen a lehető legszebbet juttattuk kifejezésre: a svájci tagok nem féltik függetlenségüket, amennyiben egyszerűen keblükbe fogadják az egész Antropozófiai Társaságot. Tehát szerintem így talán megoldhatnánk a problémát. Akkor Steffen úr és én együtt elnökölünk az Antropozófiai Társaság elnökségi minőségében.

Dr. Hugentobler: Azt hiszem, jobb megoldást csakugyan nem javasolhattunk volna!

Dr. Steiner: Szót kér ehhez valaki?

Keller úr azt javasolja, hogy a főtitkár választását engedjék át az elnökségnek.

Dr. Steiner: Azt hiszem, az elnökség számára természetesen kissé nehéz a választás, ha nem beszéljük meg először a dolgot. Mert ugye nem árulok el ezoterikus titkokat, ha azt mondom: Ma rendkívül nehéz megállapítani, hogy melyik személyiség örvend Svájc minden részén olyan nagy közszeretetnek, hogy magától értetődő irányítónak fogadják el. Egy kis megbeszélés talán már hozzájárulna az eredmény megközelítéséhez. A tisztséget azután szoros együttműködésben gyakorolja Steffen úrral és velem. Akkor már valószínűleg nem érvényes úgy, amit Prof. Bürgi asszony felvetett, mintha önálló főtitkárt választottak volna. Prof. Bürgi asszony azt mondta ugyanis, hogy a svájci társaság exponált helyzetben van, mivel közvetlenül a Goetheanumnál van és így tovább, tehát fontos, hogy éppen ezt a feladatot nagyon megfelelő módon lássuk el. Miután önök voltak szívesek ezt a tisztséget ránk ruházni, az érvek talán már nem érvényesek olyan élesen. Gondolom, most már csak a közkedveltség jön tekintetbe. De talán szót kér ehhez valaki?

Dr. Grossheintz úgy véli, hogy a mostani elnökség mellett talán nincsen szükség főtitkárra.

Dr. Steiner: Nem kívánják esetleg mégis, hogy az igazgatási ügyek jobb intézésére olyan személyiséget helyezzünk ide, akit a gyűlés kebeléből nevezhetnénk ki? Nem kívánják esetleg mégis? Kérem, mégis nyilatkozzanak erről.

Edgar Dürler: Mi az „Új generáció”-ból dr. Oskar Grossheintzet javasoljuk.

Dr. Steiner: dr. Oskar Grossheintzet javasolják. Kíván még valaki javaslatot tenni?

Thut úr a kérdés tisztázására azt szeretné javasolni, hogy ennek a személynek a teendői jussanak kifejezésre.

Dr. Steiner: Ne valósítsunk meg inkább - most az újjárendezéskor - alapos újjárendezést és tekintsünk el az eddig tisztségektől? Tehát akasszuk szögre a régi dolgokat és valósítsuk meg a szervezést alapjaitól? Úgy hiszem, objektív szempontból nem kifogásolható, ha a svájci Antropozófiai Társaságot úgy alakítjuk ki, hogy fő képviselete bizonyos mértékig az Általános Antropozófiai Társaság legyen, ahogy most éppen elhatároztuk. Tisztán csak érzésből, szeretném elkerülni, hogy később az a benyomása támadjon valakinek, hogy a svájci Antropozófiai Társaság felett valamilyen formában gyámkodunk, vagy másodrendű gyerekként kezeljük. Valójában nem is lehet: ha keblünkre öleljük, úgy alapjában véve elsőrendű gyermekünk. És ennek valóban érvényre is kellene jutni. De szerintem mégis felmerülhetne a gyanú, hogy a svájci társaság csak az Általános Antropozófiai Társaság függeléke. Természetesen ez tapintat kérdése is volna, és úgy hiszem, a gyakorlatban nem fordul elő. Ha azonban ez a gyanú élne itt valakinek a szívében, úgy kérem, mondja ki nyugodtan, hogy most valóban megállapodásra juthassunk a kérdés felől. Különben valószínűleg az volna a leghelyesebb, ha úgy járnánk el Svájcban, hogy tekintettel volnánk a régtől megkedvelt dolgokra és az általános igazgatást magunktól intéznénk. Úgy hogy valóban Thut úr indítványa volna a helyes: egyszerűen az Általános Antropozófiai Társaság igazgassa a svájci Antropozófiai Társaságot is; és hívjuk be az egyes Zweigek kiküldött képviselőit minden konstitucionális ügyben, aminek belső szubsztanciális jelentősége van a társaság számára. Ha ezt időnként megtesszük, úgy kifejeztük a Svájcban régtől kedvelt demokratikus jelleget. És úgy hiszem, azzal jutunk legjobban előre, ha ilyen módon mindig az egyes tagokra apellálunk, ami Svájc kis területén lehetséges - más országos társulatnál ezt nem tehetnénk meg. Nem is szükséges, hogy ezt a gyűlést mindig itt a Goetheanumban hívjuk össze; más helyen is lehet, hiszen nagyon könnyen oda lehet jutni. Sőt igen jó volna, ha a tagok köréből alakult gyűlések mondjuk, úgynevezett vándorgyűlések volnának. És ha így időnként Bernben, Zürichben, Oltenban stb. tartanánk a gyűléseket - valószínűleg mindig egy előadásom kapcsán - úgy haladnánk Svájcban éppen a legjobban.

Thut úr: Nem volt szándékomban mindenáron ragaszkodni a régi organizációhoz, csak tisztázni, hogy ez milyen módon maradjon vagy ne maradjon fent, hogy lehetőleg tisztán lássuk a még kérdéses dolgok funkcióit.

Dr. Steiner: Akkor úgy gondolom, hogy megfelel Thut úrnak és valószínűleg a jelenlevők többségének, ha a svájci társaság képviseletét itt az Általános Antropozófiai Társaságból intéznénk? A folyó ügyeket az igazgatás könnyen el tudja intézni; ehhez nem szükséges külön titkár. És talán mégis leghelyesebbnek bizonyul, ha ezenkívül az itteni elnökség tanácsadójául bizalmi emberek vagy asszonyok 3-4-5 tagú kollégiumát nevezzük ki - hogy mintegy kontaktusunk legyen Svájc legkülönbözőbb helységeivel - és szükség esetén hozzájuk fordulunk, és velük együtt rendezünk ilyen vándorgyűléseket. Nem is lesz erre túlságosan gyakran szükség, de mindenképp megalapíthatjuk a „tanácsot” azzal, hogy bizalmi kollégiumunk van egész Svájcban. Talán ez volna kívánatos?

Storrer úr: Ebben az esetben az „Új generáció” Zweig elnöksége nevében kijelenteném, hogy javaslatunkat természetesen visszavonjuk.

Dr. Steiner: Szót kér még valaki?

Dr. Usteri kérdést tesz fel.

Dr. Steiner: Ami ugye az ön programhoz fűződő kérdését illeti, a helyzet az, hogy ez tisztán napirendi kérdés. Úgy érti, hogy ma reggel megjött és talán nem azt találta a teremben, amit várt? Így van? Mármost a programtól azért kellett eltérni, mert az általános gyűlésen nem adódott igazán minden elintézendő kérdés kimerítő megbeszélésére lehetőségünk, ha e gyűléseket nem napoltuk volna mindig el és folyamatos napirendünk lett volna a taggyűlés számára. Így magam tértem el a napirend összefoglalásában az eredeti tervtől, de előző nap minden alkalommal pontosan bejelentettük a következő nap napirendjét, így tehát az illető orvos-gyűlésre ma reggel mégis sor került. Kár, hogy már nem volt alkalma, hogy valamelyik tagot megkérdezze, aki tegnap már itt volt. Bármelyik tag megmondhatta volna, hogy a gyakorló orvosok gyűlése 8.30-kor volt itt az üvegházban.

Mert tudja éppen a karácsonyi gyűlést akartuk a lehető legeredményesebbé tenni és lehetőleg nem csak általános vitákban szétforgácsolni a dolgot, ezért akartuk az orvosi dolgokat valóban csak gyakorló orvosok között megbeszélni. Így kiemeltük az általános gyűlésből és külön tárgyaljuk három összejövetelen, az első ma reggel 8.30-kor volt, a második holnap és a harmadik valószínűleg szerdán reggel 8.30-kor - ezt még bejelentjük. A jelzett dolgokra tehát még kedvezőbben kerül sor, mint ahogyan jeleztük. Mert a taggyűlés általános diszkussziója nem nyújtott volna semmi jobbat. De úgy intézkedtem, hogy még a tagoknak csak egy csoportját érintő gyűléseket is bejelentjük a teljes taggyűlésnek, mint ez esetben, hogy az is tudjon róla, akinek nincs keresnivalója valamelyik gyűlésen. Hogy ön nem értesült róla, azt csak az a körülmény okozta, hogy valószínűleg nem volt itt 8.30 előtt, hogy megkérdezhessen valakit. Egyébként nem hiszem, hogy egy főtitkár jobb információt adhatott volna, mint bármely tag, ha ön ma reggel megérkezik. A Friedwart-házban egészen pontos információt kaphatott volna erről.

Természetesen azért alapos okok lehetnek főtitkár kinevezésére. Ezt még megbeszélhetnénk. Nem jutott szavazásra a dolog, de mégis szeretném szavazásra bocsátani. Kérem azokat a svájci barátainkat, akik amellett vannak, hogy a svájci Antropozófiai Társaság elnökségét a továbbiakban Albert Steffen és én lássuk el, tegyék fel a kezüket. (Megtörténik.) Kérem, ugyancsak tegye fel a kezét, aki ellene van. (Senki sem jelentkezik.) Tehát az indítványt elfogadták. Arról volna szó, hogy azt a módot választjuk-e, hogy az Általános Antropozófiai Társaság igazgatósága veszi át a svájci Antropozófiai Társaság folyamatos ügyintézését is, és a legidősebbek vagy legifjabbak olyan kollégiumát iktatja be, amelyhez időnként szükség esetén fordulhat, vagy pedig határozzunk valami egyebet.

Dr. Usteri egyetért a javaslattal.

Geering úr dr. Usterit támogatja.

Thut úr, Bernből, megkérdezi, hogy a főtitkár képviselete nem volna-e kedvezőbb a Zweig képviselőknél.

Dr. Steiner: Szerintem az volna a leghelyesebb, ha az egyes Zweigek javasolnák küldötteiket is. A küldött-kollégium akkor lehet, mint a Zweigek száma. Mert eddig csak az volt a hátrányos, hogy a Zweigek képviselői számítottak egyszersmind elnökségnek is. Ilyen elnökséggel nincs mit kezdeni. Ha azonban az Antropozófiai Társaság vezetősége derekasan kezébe veszi itt az irányítást, - talán kérkedem, de ez a szándékunk -, akkor a vezetőségen múlik, hogy megragadja a kezdeményezést és összehívja az egyes Zweigek küldötteit. Akkor valószínűleg nagyobb küldött-kollégium sem jelent valamiféle nehézséget. Ezért úgy gondolom, úgy járhatnánk el egész helyesen, hogy minden egyes Zweig kinevezi képviselőjét a kollégium számára. Úgy vélem, ez lesz a legjobb. Ha az volna a tendencia, hogy egyes Zweigek társulnak az ilyen képviseletre, azt is lehet. Nem kell azonban ma megtörténnie, talán ajánlatos volna, hogy az egyes Zweigekben alaposan megtárgyalják a dolgot és a következő 2-3 hét folyamán közöljék velünk a Zweigek képviseletét. Akkor teljesen demokratikus irányításunk van, ahogyan ezt Svájcban kedvelik.

Most még csak kérném, hogy nyomja-e a szívüket valamilyen ügy. Mégsem gondolhatom, hogy szívüket több kívánság, vágy, sóvárgás nem nyomja.

Aeppli úr tudni szeretné, hogy most így megoldódott-e az ügyintézés kérdése.

Dr. Steiner: Most úgy történne, hogy a tisztán adminisztratív ügyekben ennek a kollégiumnak számolnának be - az összejövetelekre ennek ellenére sor kerülne -, így az igazgatóság tehermentesítve érezné magát, ha a kollégium tehermentesíti. Szót kér még valaki?

Dr. Usteri: A két pontról most már nem is szükséges formális szavazás, miután megtapsolták?

Dr. Steiner: Mégis kérném, ha már senki sem kér szót, szavazzanak. Szót kér tehát valaki a kollégiumról, illetve ahhoz, amit az általa történő tehermentesítésről mondtam?

Storrer úr: Azt indítványoznám, hogy a kis Zweigek egy küldöttet vagy képviselőt küldjenek, a nagyok kettőt.

Dr. Steiner: Tehát azt indítványozzák, hogy a kis Zweigek egy küldöttet, a nagyobb Zweigek kettőt küldjenek. Akkor azonban természetesen definiálnunk kellene, hogy mi a „nagy” vagy „kicsi”.

Trinnler úr úgy véli, hogy nem az egyen vagy kettőn múlik, hanem, hogy megfelelőek legyenek!

Dr. Steiner: Szót kér ehhez még valaki? Indítványoz valamit? Az a javaslat, hogy a kis Zweigek tehát egy küldöttet állítanak, a nagyok egyet vagy kettőt.

Trinnler úr kifogásol valamit. (Nem érthető.)

Dr. Steiner: De mégis definiálnunk kell a „kisebb és nagyobb Zweiget”. A két javaslat összhangban van, nem ellentétes. Tehát mi a nagy és mi a kis Zweig?

Storrer úr: Ha megnézzük a svájci Zweigeket: nagy Zweigek vannak például a Goetheanumban, Bernben, Bázelben, Zürichben, St. Gallenban.

Dr. Steiner: De elképzelhető, hogy a mostani kis Zweig idővel nagy lesz! Tehát meg kellene adni egy számot, ahol a Zweig már nagynak számít.

Storrer úr: Kis Zweig, amelyiknek 10 tagnál kevesebbje van.

Dr. Steiner: Tehát a kis Zweignek 10 tagja vagy annál kevesebb, a nagy Zweignek 11 tagja van vagy annál több.

Tinnler úr úgy gondolja, hogy egy Zweignek lehet 100 tagja és mégsem produkál többet, mint egy kicsi…

Thut úr: Nem a Zweig produkciójáról van szó. 40 vagy 50 tag számíthatna a nagy Zweig létszámának.

Schweigler úr, St. Gallenből, kérdi, hogy hogyan kell felfogni a küldöttek dolgát: szavazás vagy impulzív beleegyezés? Mi jobb?

Dr. Steiner: A viszonyok különbözőek az egyes országokban. Talán hallották, hogy Angliában azt javasoltam, hogy ne Zweigek szerint képviseljék magukat, hanem a tagok bizonyos létszáma szerint, ami úgy jön ki, hogy az egész országos társaságot 7-tel osztják! Mármost úgy hiszem, hogy ez Angliában nagyon megfelelő, de Svájcban az itteni gondolkodásmód számára nem volna az. Gondolom, célravezető volna, ha a küldöttség úgy alakulna, hogy talán az ötven tag feletti Zweigek küldenek két képviselőt, az ötven tag alattiak egyet; egyébként ugyanis nem olyan lényeges a különbség. Tehát szerintem ez jöhetne talán leginkább tekintetbe. Persze nyugodtan mondhatjuk, hogy egy tíztagú Zweig esetleg jobban dolgozik, mint egy kétszáz tagú, bizonyára. De ez mindenféle demokratikus képviseletre érvényes és nem hiszem, hogy ezzel meg lehetne indokolni valamiféle szabályt. Különben azt kellene mondani: A jól dolgozó Zweigeknek két képviselőjük van, a rosszul dolgozóknak egy! Ezt mégiscsak igen nehezen lehetne meghatározni! A rosszul dolgozó Zweigek semmi esetre sem hinnék el, hogy ők rosszul dolgoznak. (Derültség.)

Dr. Hugentobler: Azt hiszem, Schwegler úr nincs eléggé tisztában azzal, hogy vannak dolgok, amelyek felől nem lehet szavazni.

Schwegler úr ellentmond. dr. Hugentobler válaszol. (Nem érthető.)

Dr. Steiner: Ha tehát jól értettem, az volna a javaslat, hogy a küldöttség-képviselet úgy történjen, hogy először is kialakítják a küldöttek csoportját, másodszor pedig elhatározzák, hogy az ötven tag feletti Zweigek két küldöttet választanak, az ötven tag alattiak egyet.

Egy úr kérdi: Nem az elnökségek a megfelelő személyek?

Dr. Steiner: De az elnökséget nem ez a küldöttgyűlés jelöli ki, hanem a Zweig! Tehát úgy gondolom, hogy a jelenlegi elnökséghez ennek semmi köze.

Az úr: De hiszen azt mondják, hogy…(Nem érhető.)

Geering úr: Ez félreértés!

Dr. Steiner: Arról van szó, hogy valakinél meglegyen a kezdeményezés. A kezdeményezés itt lesz nálunk Dornachban és a küldöttek lesznek a támaszaink: ez a küldöttség valamiféle ellenőrző testület lesz. Akkor nem kell elnökségképpen működnie. Hiszen az ilyen világszerte szétosztott elnökséggel az a nehézség, hogy valójában soha nem csinál semmit. Ez a nehézség.

Usteri úr: Elfogadják Hugentobler javaslatát a szavazásra?

Dr. Steiner: Az a javaslat, hogy szavazzunk. Kérem. dr. Hugentobler javaslata ment legmesszebb, hogy tehát az egyes Zweigek maguk válasszák meg a küldötteiket és közöljék velünk. Éspedig úgy, hogy az 50 tag feletti Zweigek két küldöttet választanak, az 50 tag alattiak egyet. Kívánja valaki, hogy két részre osszam a javaslatot? Ha nem, úgy a javaslatot osztatlanul bocsátom szavazásra és kérem azokat a barátainkat, akik emellett az eljárás mellett vannak, tegyék fel a kezüket. Ki van ellene? Úgy látszik, elfogadták.

Ezzel voltaképpen a svájci társaság egész igazgatása és vezetése kialakult.

Szót kér még valaki a svájci társaságot érintő valamilyen ügyben?

Stokar úr: Csak meg szeretném kérdezni dr. Steiner urat, mostani elnökünket, hogyan látja a svájci társaság állásfoglalásának kérdését az alapszabályzattal kapcsolatban? Hiszen, mint az alapszabályokból kitűnik, most alapszabály-megbeszélésbe kell fognunk, hogy az országos társaságunk részére az általános alapszabályok megfelelő formáját, esetleg pótlásokkal megtaláljuk.

Dr. Steiner: Természetesen ez lesz az első küldöttgyűlés tartalma és az lesz a feladatunk, ha már elnökség vagyunk, hogy kötelezettség nélküli alapszabály-tervezetet dolgozzunk ki. Akkor az első küldöttgyűlés alkalmat adhat, hogy megtárgyaljuk ennek az alapszabály-tervezetnek elfogadását, módosítását és így tovább. Gondolom, a mai határozat után, ez teljes rendben megtörténhet.

Stokar úrnak van még egy kérdése: mi legyen az álláspontunk? Hivatalosan informálnak innen nyilvánosan vagy elvárják, hogy a különböző helységekben a képviselők informálnak valamiről?

Dr. Steiner: A hivatalos értesítés a „Goetheanum” első mellékletében jelenik meg és ettől a hivatalos értesítéstől eltekintve számos barátunk volt itt, akik mindezt átélték. Ők elbeszélik mindazt, amit helyesnek tartanak. Tehát így képzelem a dolgot. Úgy képzelem, hogy a társaság körében kötelességük is az itteni élmények elbeszélése, de másutt tapintatosan történjen az itt történtek elbeszélése, ahogyan ezt a nyilvánosság számára szükségesnek tartják.

Hugentobler úr a Dornach-al való kapcsolat jobb megvalósítását kívánja.

Geering úr: Semmi sem kerül nyilvánosságra?

Dr. Steiner: Ez már benne volt abban, amit előbb mondtam: Érezzék kötelességüknek, hogy átadják a tagok körében, amennyit átéltek. Amennyit átéltek! De érezzék szükségét, hogy a világ elé - hogy is nevezzem - csak tapintatos formában vigyék a dolgokat. Ehhez tartozik a sajtó. Lehetséges lesz megfelelő formában, és megfelelő formában gondoskodunk is róla. Szeretném általában megjegyezni: az udvariasságot nagymértékben a társaságunkban megkívánt dolgok közé számítom, és amennyire az elnökséget ismerem, melynek létrejöttében annyi részem van, az egész elnökség is ide számítja. Szükségünk van az udvariasságra. Némelyek az egyik legrosszabb előfordult dolognak tartják, hogy egyik legértékesebb svájci tagunkat, méghozzá elnökségi tagot, úgyszólván elveszítettük és az általa felhozott okok közt szerepelt például az is, hogy egyszer megjelent a Goetheanumban, bement a Goetheanumba mint elnökségi tag és ott kidobták. Tehát az „udvariatlanság” változatos esetei fordultak elő! És valóban sürgős feladatunk lesz, hogy az íratlan, írásba nem foglalt alapszabály-paragrafusok között az udvariasság valóban ne az utolsó helyen szerepeljen. Nagyon-nagyon törekednünk kell erre. És ebben sok minden benne foglaltatik abból, amire dr. Hugentobler gondolt.

Bizony nem volt most csekély feladat az itt dolgozó provizórikus elnökség számára, hogy valamennyi idejelentkezett embert, részben mindenesetre silány szállásokon és rettenetes módon, elhelyezzen. De ment a dolog. És a munka azért nem volt kisebb! És mindehhez lassanként még az is hozzájárulhat - csak legyenek türelemmel, hagyjanak egy kis időt. Eljutunk odáig is, hogy igazán udvariasak legyünk, úgy Svájccal szemben, mint a külföldiekhez, minden tekintetben.

Egy hozzászóló azt mondja, hogy talán jobban kellene vigyázni és tekintetbe venni egyes dolgokat. Tegnap este Dornachba érkezett valaki, aki már két-három éve elveszítette az igazolójegyét. Minden szék foglalt volt, nem lehetett helyet találni és így tovább.

Dr. Steiner: Ebben az esetben nem segített volna, ha a svájci társaságnak képviselője vagy elnöksége lett volna, mert hiszen ez az Általános Antropozófiai Társaság gyűlése volt. És nagyon örültünk volna, ha odajön az elnöki asztalhoz! Mindjárt a gyűlése elején feltételül szabtam, kifejezetten ilyen célokra, hogy az elnökség észrevehető legyen. A jövőben is észrevehető lesz minden gyűlésen és remélem, ahogy az elnökséget ismerem, udvarias is lesz majd! Ha tehát ezen a rendezvényen az elnökséghez szíveskedik fordulni, akkor rendben lesz a dolog. Van még kérdése valakinek?

Általános válasz: Nincs.

Dr. Steiner: Úgy is gondolom, hogy napirendünket lényegében kimerítettük, és ami az udvariasság kérdést illeti, hát majd inkább a praxisban gyakoroljuk! Gondolom, akkor ezzel most lezárhatjuk a rendezvényt. Kérem tehát, hogy lezárhassam az ülést.

  Hiba és javítás beküldése... Megjelölés olvasottként