Marié Steiner előszavában ezen előadás-sorozatnak az első könyv formájú kiadásához (1932) a következő mondat olvasható: „Az lesz a feladatunk a metodikában, hogy mindig a teljes embert foglalkoztassuk.” Rudolf Steiner maga ezekkel a szavakkal adja meg annak az alap-jellegét, amit a jelen előadás-sorozattal átadni szándékozott. Ezek az előadások az „Allgemeine Menschenkunde als Grundlage dér Pádagogik” („Általános embertan, mint a pedagógia alapja”) címen megjelentekkel együtt szerves egészet alkotnak. A tanári kurzus, melyet Rudolf Steiner 1919 augusztusában/szeptemberében a stuttgarti Waldorf-iskola első tanárai, ill. egy sor olyan személy számára tartott, akik az ő pedagógiájának szellemében szándékoztak működni, naponta három rendezvényt ölelt fel. Reggel tartották meg az általános embertanról szóló előadásokat, ezeket követték azután délután a metodikai-didaktikai előadások, a késő délutánokat pedig egyfajta szeminárium-jellegű munkának szentelték.

Az „Allgemeine Menschenkunde als Grundlage dér Pádagogik” („Általános embertan, mint a pedagógia alapja”) című, Stuttgartban, 1919. Augusztus 21. - szeptember 5. között megtartott előadás-sorozat 1973-ban; a „szemináriumi beszélgetések” pedig 1969-ben, „Erziehungskunst. Seminarbespráchungen und Lehrplanvortráge” („A nevelés művészete. Szemináriumi beszélgetések és tantervi előadások”) címmel jelent meg, mindkettő a Rudolf Steiner Verlag gondozásában, Dornachban.

A jelen fordítás alapjául szolgáló könyv szövege a következő forrásokon alapszik: a kéziratos hallgatói jegyzetek gépírásos változata, ill. egy későbbi hektográfiai másolat, mely tartalmaz néhány kiegészítést a kurzus-résztvevők jegyzeteiből; ezek a kiegészítések azonban nem mindig különböztethetők meg azoktól a szerkesztői változtatásoktól, amelyeket az első könyv formájú kiadáson (Dornach 1934) dolgozva végeztek el.

1                    „a fizikai életen belül”: A kéziratos jegyzetben úgy szerepel, hogy „a fizikai testen belül”, [németül: ’Lebens’ vs. ’Leibes’]

2                    „utalnék itt „A goethei világszemlélet ismeretelmélete” című művemre”: lásd Rudolf Steiner: „Grundlinien einer Erkenntnistheorie dér Goetheschen Weltanschauung” („A goethei világszemlélet ismeretelméletének körvonalai”), GA bibliográfiai sorszám: 2, Steiner-összkiadás Dornach 1960.

3                    Emlékezzenek vissza arra az előadásra, amelyben megpróbáltam érzékeltetni az akantusz-levél keletkezését”', lásd Rudolf Steiner: „Wege zu einem neuen Baustil” („Utak egy új építészeti stílushoz”), 1. előadás, Steiner-összkiadás Stuttgart 1957.

4                    „amit éppen az előző órán adtam elő”: lásd „Allgemeine Menschenkunde als Grundlage dér Pádagogik” („Általános embertan, mint a pedagógia alapja”), 2. előadás, GA bibliográfiai sorszám: 293, Steiner-összkiadás Dornach 1973.

5                    ,A románok nem a formáját fejezik ki a fejnek; ők azt mondják: ’testa’”: Ez az egész szakasz ennek az előadásnak az első legépelt változatából származik. A ’testa’ szó példája több kurzus-résztvevő jegyzetanyagával is megegyezik, amint azt sikerült utólag igazolni.

Az első sokszorosított változatban a ’caput’ szó szerepel, és így folytatódik a szöveg: „Ez azt fejezi ki, hogy a fej a megragadó, a felfogó tag.” És ennek megfelelően lejjebb: „A ’caput’ szóban az a = tisztelet. Be kell fogadnunk a felfogni- valót, ha a másik személy mond valamit. Ez az érzelmi nüánsz nagyon jól kifejeződésre jut a fejnél, ha az adott népjelleg a felfogás minőségével találkozik.”

6                    „egy bizonyos módon”: A kéziratos jegyzetek alapján. Korábbi kiadásokban úgy szerepel, hogy Jelentős módon”, [németül: ’bestimmte’ vs. ’bedeutsame’\

7                    „be- és kilégzésünk, ami 4 percben 72-szer történikEzen előadás legelső leírása alapján.

8                    „a planetáris világ-évben”: A legelső leírásban itt és a következőkben is ’planetáris’ szerepel, a sokszorosított változatban itt ’planetáris’, a következőkben pedig mindig ’platóni’. [németül: ’planetarisch’ vs. ’platonisch’]

9                    „elahrimanizálódna”: A kéziratos jegyzetek alapján.

10               Johann Friedrich Herbart, 1776-1841. „Allgemeine Pádagogik” („Általános pedagógia”) 1806, új kiadás 1910; „UmriB pádagogischer Vorlesungen” („Pedagógiai előadások körvonalai”) 1835, új kiadás 1910.

11                „ahogy azt a szemináriumi beszélgetésünk során megpróbáltuk”'. lásd „Erziehungskunst. Seminarbespráchungen und Lehrplanvortráge” („A nevelés művészete. Szemináriumi beszélgetések és tantervi előadások”), augusztus 21-i szemináriumi beszélgetés.

12                ,/lzáltal, amit a szemináriumon megpróbáltunkA gyermeki temperamentumok kezeléséről volt szó. Lásd „Erziehungskunst. Seminarbespráchungen und Lehrplanvortráge” („A nevelés művészete. Szemináriumi beszélgetések és tantervi előadások”), augusztus 21.-i szemináriumi beszélgetés.

13                „Tegnap már felhívtam a figyelmüket arralásd „Allgemeine Menschenkunde als Grundlage dér Pádagogik” („Általános embertan, mint a pedagógia alapja”), 2. előadás.

14                ,JJos, hogyan is jellemezhetjük helyesen az arra hajló tendenciát”-. Kurzus-résztvevők feljegyzései alapján. A kézírásos jegyzetben úgy szerepel: ’az arra hajló tehetséget’, [németül: ’Tendenz’ vs. ’Talent’]

15                „a szociális szerveződés hármas tagozódásátlásd Rudolf Steiner: „Die Kernpunkte dér sozialen Frage in den Lebensnotwendigkeiten dér Gegenwart und Zukunft“ („A szociális kérdés fő pontjai a jelenkor és a jövő életének szükségszerűségeiben"), GA bibliográfiai sorszám: 23, Steiner- összkiadás Dornach 1961.

16                „Goethe Színtanának didaktikai részében”', lásd „Entwurf einer Farbenlehre” („Vázlatok egy színtanhoz”), 6. fejezet: „Sinnlich-sittliche Wirkung dér Farbe” („A színek érzékierkölcsi hatása”), in - „Goethes naturwissenschaftliche Schriften” („Goethe természettudományos írásai”), Illetve kötet, kiadta és kommentárokkal ellátta Rudolf Steiner, Toxler-Verlag Bern 1947.

17                 „amilyenek csupán a színek világának szellemtudományos felfogásából keletkezhetnek”: lásd Rudolf Steiner: „Das Wesen dér Farben” („A színek természete”), GA bibliográfiai sorszám: 291, Steiner-összkiadás Dornach 1973.

18                „a domachi építmény kis kupoláján”: lásd Rudolf Steiner: „Wege zu einem neuen Baustil” („Utak egy új építészeti stílushoz”), Steiner-összkiadás Stuttgart 1957; „Dér Baugedanke des Goetheanum” („A Goetheanum építésének gondolata”), Steiner-összkiadás Stuttgart 1958.

19                 Tatjana Kisseleff, született 1881. március 15-én. 1914-1927 között a Goetheanum euritmia-tanára, azután színpadi euritmistaként tevékenykedik.

20                 „Shakespeare egyik színdarabjában”: „A velencei kalmár”, V felvonás, 1. szín (Lorenzo: ...Az ember, aki legbelül zenétlen/S nem hat rá édes hangok egyezése,/Az készül az árulásra, taktikára,/S szelleme tompa mint az éjszaka/S értelme komor, mint az Erebus:/Meg ne bízz bennük. Hallgass a zenére. - ford: Vas István)

21                „a pár szóban, amelyet az euritmia-elődaások előtt néha el szoktam mondani”: lásd Rudolf Steiner: „Eurythmie. Die offenbarung dér sprechenden Seele” („Euritraia. A beszélő lélek megnyilvánulása”), GA bibliográfiai sorszám: 277, Steiner-összkiadás Dornach 1972.

22                „Vegyék például azt a Bécsben tartott előadás-sorozatot": lásd Rudolf Steiner: „Inneres Wesen des Menschen und Leben zwischen Tód und neuer Geburt” („Az ember belső lénye illetve a halál és az újbóli megszületés közötti élet”), GA bibliográfiai sorszám: 153, Steiner-összkiadás Dornach 1959.

23                „a verssor szétfolyna a recitativo-ban, a rím-szót pedig ária- szemen énekelnénk”: Paul Baumann zenetanár feldolgozta ezeket a javaslatokat. Lásd „Lieder dér Freien Waldorfschule” („A Szabad Waldorf-iskola dalai”) című művét.

24                „az általános pedagógiai órán”: lásd „Allgemeine Menschenkunde als Grundlage dér Pádagogik” („Általános embertan mint a pedagógia alapja”), 4. előadás.

25                „republikánusabb jellegére”: Kurzus-résztvevők feljegyzései alapján. A kézírásos jegyzetben a ’benyomás’ szó szerepel.

26                 „a mostani előadásaim során”: Rudolf Steiner a szociális szerveződés hármas tagozódásáról szóló nyilvános előadások tapasztalataira hivatkozik, amelyeket ebben az időben tartott Németországban.

27                „a nyelv által az Én ereje”: ’által az Én’ a kiadó kiegészítése.

28                „hogy egy sor különféle betű létezik”: A mondat ezen része a kiadó kiegészítése.

29                „ahogy egy képből adódnakA mondat ezen része a kiadó kiegészítése.

30                „a pedagógus Meumann”: Ernst Meumann, 1862-1915, Wundt tanítványa, a kísérleti pedagógia megalapítója. „Vorlesungen zűr Einführung in die experimentelle Pádagogik” („Bevezető előadások a kísérleti pedagógiába”), 1907.

31                „kinevelhetnénkEgy lehetséges félrehallás javítása. A hallgatói jegyzetben ’kikényszeríthetnénk’ szerepel, [németül: ’erziehen’ vs. ’erzwingen’]

32                „és azután megint visszaemlékezik erre, csupán akkor lesz majd képes megérteni”: Hallgatói jegyzet alapján.

33                 „ahogy tegnap a szemináriumon beszéltem arról, hogy az állatvilág és a növényvilág milyen kapcsolatban van az emberrel”: lásd „Erziehungskunst. Seminarbespráchungen und Lehrplanvortráge” („A nevelés művészete. Szemináriumi beszélgetések és tantervi előadások”), augusztus 27,-i szemináriumi beszélgetés.

34                 Jó, ha utalunk erre a gyermeknek”: Hallgatói jegyzet alapján.

35                 „megértéséreA mondat ez a része a kiadó kiegészítése.

36                 „Régi barátom és tanárom, Schröer”: Kari Julius Schröer, 1825-1900, irodalomtörténész, 1867-től a bécsi Technikai Főiskola professzora. Egyik megjelentetett műve a „Deutsche Weihnachtsspiele aus Ungarn” („Német karácsonyi játékok Magyarországról”), 1858.

37                 „£gy próba-példán bemutattam önöknek az efféle történelmi erők működésétlásd „Erziehungskunst. Seminarbespráchungen und Lehrplanvortráge” („A nevelés művészete. Szemináriumi beszélgetések és tantervi előadások”), augusztus 28.-Í szemináriumi beszélgetés.

38                ,A rövidebb ill. hosszabb megszakítások’’: A hallgatói jegyzetben és a sokszorosított változatban is; valószínűleg ennek kellene szerepelnie: ’a rövidebb ill. hosszabb idejű áramellátás’.

39                ,JWost hasonlítsák össze az egyik jelenséget a másikkal”', lásd „Allgemeine Menschenkunde als Grundlage dér Pádagogik” („Általános embertan mint a pedagógia alapja”), 7. előadás.

40                „az általános pedagógiában”: lásd „Allgemeine Menschenkunde als Grundlage dér Pádagogik” („Általános embertan mint a pedagógia alapja”), 9. előadás.

41                „amelyek ... csak az aktív működésben élnek”-. Az ’élnek’ szó a kiadó kiegészítése.

42                Franz von Miklósit (Miklosich), 1813-1891, híres szlávista.

43                Franz Brentano, 1838-1917, filozófus.

44               Anton Marty, 1847-1914, Franz Brentano tanítványa.

45                 „ha csak az életből vett mondatokat alkalmaznak”: A kézírásos jegyzetben a ’nem’ szó szerepel a 'csak’ szó helyett.

46                 „mint amilyenekkel tegnap beszédgyakorlatként foglalkoztunk”: lásd „Erziehungskunst. Seminarbespráchungen und Lehrplanvortráge” („A nevelés művészete. Szemináriumi beszélgetések és tantervi előadások”), augusztus 29.-i, valamint a rákövetkező szemináriumi beszélgetések.

47                 „művelik”: A kiadó kiegészítése.

48                 ,.A füzetben, melyből”'. A kiadó kiegészítése.

49                 „ma délután be szándékozzák mutatni nekem”: lásd „Erziehungskunst. Seminarbespráchungen und Lehrplanvortráge” („A nevelés művészete. Szemináriumi beszélgetések és tantervi előadások”), augusztus 30-i, szeptember 1-i és 2-i szemináriumi beszélgetések.

50                 földrajz”, illetve a kapocs a kézírásos jegyzetből származó kiegészítés.

51                 „ ... mentén, a Genfi tótól... A kiadó kiegészítése.

52                 ,/lrlberg ... Dráva-vonal, ... Rienz”: Kurzus-résztvevők feljegyzéseiből származó kiegészítések. A kézírásos hallgatói jegyzetben a ’Brenner’ név szerepel.

53                 ,gnejsszelA hozzáfűzött rag a kiadó kiegészítése. A kézírásos hallgatói jegyzetben az ’és’ szó szerepel.

54                 „az élethezA kiadó kiegészítése.

55                 „összetett szerkezet”: A kézírásos hallgatói jegyzetben ’összetetté szerveződés’ szerepel.

56                 „amint látták a szemináriumon”: lásd „Erziehungskunst. Seminarbespráchungen und Lehrplanvortráge” („A nevelés művészete. Szemináriumi beszélgetések és tantervi előadások”), augusztus 30,-i, szeptember l.-i és 2.-i szemináriumi beszélgetések.

57                 „ ... a leírásukat a hegy megbeszéléséhez ... A kiadó kiegészítése.

58                 ,/ízt hiszem, Molt úr igazat fog adni nekem”: Emil Molt, 1876- 1936, a stuttgarti Szabad Waldorf-iskola alapítója 1919-ben. O és a felesége „iskola-atyaként” illetve „iskola-anyaként” vettek részt a tanári kurzusokon. Molt asszony kézimunkát is tanított.

59                Nikolaus Fialkowskiy, építész ill. a geometria és a geometriai rajz professzora a bécsi Communal-Realschule iskolában. „Lehrbuch dér Geometrie und des Zeichnens geometrisch- er Ornamente” („A geometria és a geometriai díszítő motívumok rajzolásának tankönyve”) című művéről van szó

-    Wien és Leipzig [Bécs, Lipcse] 1882, a Verlag J. Klinkhardt gondozásában.

60                „akkor abban az időben még jobb tankönyvek léteztek”'. Rudolf Steiner egy alkalommal a következő könyveket adta meg, amelyeket az ő iskolás korában használtak: Münch: Fizika; Stondigl: Újabb geometria; Lorscheid: Kémia; Mocnitz: Matematika; Sonndorfer: Matematika.

61                „az általános iskolás életének utolsó éveiben, középiskolás életének első éveiben”'. A kiadó kiegészítése.

62                „Ez lesz tehát a feladatunk az írás és az olvasás vonatkozásábanA tanítás megkezdésekor azután úgy rendezték el, hogy az ókor festéses rajzolásából kiindulva a latin nyomtatott- és folyóírásra tértek rá, és csupán a harmadik iskolaévben foglalkoztak a német [gót] nyomtatott- és folyóírással.

63                 ,flolnap egymás mellé fogjuk állítani az ideális tantervet, s azután azt a tantervet, amely...”', lásd „Erziehungskunst. Seminarbespráchungen und Lehrplanvortráge” („A nevelés művészete. Szemináriumi beszélgetések és tantervi előadások”), szeptember 6-i 1., 11. és 111. tantervi előadás.

64                 „Éppen azzal zártam az előző órát”: lásd „Allgemeine Menschenkunde als Grundlage dér Pádagogik” („Általános embertan mint a pedagógia alapja”), 14. előadás.

65                 „amit éppen az előző óm végén emeltem ki szükséges dologként”: lásd „Allgemeine Menschenkunde als Grundlage dér Pádagogik” („Általános embertan mint a pedagógia alapja”), 14. előadás.

66                 „ahogy azt bemutattam önöknek”: lásd „Allgemeine Menschenkunde als Grundlage dér Pádagogik” („Általános embertan mint a pedagógia alapja”), 13. előadás.

67                 „amint az imént megpróbáltuk megállapítani azok mibenlétét a növények rendszertanában”: lásd „Erziehungskunst. Seminarbespráchungen und Lehrplanvortráge” („A nevelés művészete. Szemináriumi beszélgetések és tantervi előadások”), augusztus 30-i, szeptember 1-i és 2-i szemináriumi beszélgetések.

68                „három tantervi előadás keretében”: lásd „Erziehungskunst. Seminarbespráchungen und Lehrplanvortráge” („A nevelés művészete. Szemináriumi beszélgetések és tantervi előadások”), szeptember 6.-i tantervi előadások.