"Bizonyos dolgoknak szükségszerűen meg kell történniük, még akkor is, ha ezek valamilyen szempontból károsak. Kell, hogy az ember ki legyen téve ilyen ártalmaknak, hogy ezeket leküzdve bizonyos erőket szerezzen meg."
Rudolf Steiner
Belépés - Regisztráció
<< Vissza



Nevelésművészet az ember lényének megismeréséből (9)

Jegyzetek

A fordítás alapjául szolgáló svájci kiadásról

A kötetben szereplő előadásokat úgy hirdették meg, mint „pedagógiai kurzust a Londonban alapítandó új, Waldorf- pedagógiát alkalmazó iskola tanárai számára”. Rudolf Steiner a következőket mondja róluk:

„A pedagógiai előadásokban arra törekszem, hogy egyfajta szemináriumi kurzust nyújtsak az itt, Angliában, a Waldorf-iskola mintájára létrehozandó elemi iskola tanerői számára. A tanítónevelő ember szükséges lelkületét, a pedagógia művészetének gyakorlásához nélkülözhetetlen lelkiállapotot igyekszem megvilágítani. Megpróbálok metodikai útmutatást adni az egyes nevelési területekhez és tantárgyakhoz. Minden, egy valódi emberismereten alapuló, tanítási gyakorlat bemutatására irányul.” (Hírlevél, 1924. augusztus 24. - In: „Die Konstitution...”, GA260a, 1987., 366. o.)

Ebben a kurzusban - Rudolf Steiner utolsó pedagógiai kurzusában - Steiner áttekinthető formában összefoglalja mindazt, amit a megelőző évek számos pedagógiai kurzusa során mindig új nézőpontokból mutatott be.

Az előadások - egy kivétellel - három részletben zajlottak. Az egyes részeket mindjárt angolra tolmácsolták. A megszakításokat a szövegben sorkihagyások jelzik.

A kötet címe nem Rudolf Steinertől származik, hanem az 1949- es első kiadáshoz választották. Alapszövegek: Helene Finckh hivatásos gyorsíró feljegyezte és letisztázta az előadások szövegét, ezek a tisztázatok képezik a kiadás alapját. Az 5. kiadáshoz néhány szakasz összehasonlításra került az eredeti gyorsírásos jegyzetekkel.

Az 5. kiadást Michel Schweizer nézte át újból, valamint kiegészítette néhány hivatkozással és a névmutatóval.

A táblarajzokról: Rudolf Steinemek az előadások során készített eredeti táblarajzai illetve feliratai fennmaradtak, mert akkoriban fekete papírt feszítettek a falitáblákra. Ezek az előadások kiegészítéseként külön kötetben, kicsinyített formában kerülnek kiadásra. A korábbi kiadásokban a szövegbe illesztett, Fritz Zbinden által készített rajzos másolatokat ez a kiadás is megtartotta. Az eredeti táblaképekre a megfelelő szövegrésznél széljegyzetek utalnak. Lásd a 8-as és 17-es számú hivatkozásokat is.

Rudolf Steiner művei, melyek az összkiadás („Gesamtausgabe”; GA) keretében jelentek meg, a Hivatkozásokban bibliográfiai sorszámuk feltüntetésével szerepelnek.

HIVATKOZÁSOK

1               Emil Molt, 1876-1936, kereskedelmi tanácsos, a stuttgarti Waldorf Astoria Cigarettagyár tulajdonosa. Ez utóbbi minőségében kezdeményezte 1919-ben a Szabad Waldorf-Iskola megalapítását Stuttgartban, először gyára dolgozóinak ill. alkalmazottjainak gyermekei számára. Kérésére Rudolf Steiner felvállalta az iskola megszervezését és irányítását.

2               Johann Wolfgang Goethe, 1749-1832. Zongora-tanulásáról lásd „Dichtung und Wahrheit” („Költészet és valóság”), 4. könyv.

3               „a gránit, gneisz, stb. is a növényi illetve állati természetből erednek”: lásd többek között Rudolf Steiner 1922. július 2-i előadását - In: „Menschenfragen und Weltenantworten” („Emberléptékű kérdések és világméretű válaszok”),

GA 213; és az 1923. február 17-i előadást - In: „Vöm Leben des Menschen und dér Erde...” („Az ember és a Föld életéről...”), GA 349.

4               „ ... metamorfózison átment, átalakult szaglóideg. Általa alkotjuk a képzeteinket.”: lásd többek között Rudolf Steiner 1922. december 16-i és 20-i előadásait - In: „Über Gesund- heit und Krankheit...” („Egészségről és betegségről...”), GA 348.

5               Arthur Schopenhauer, 1788-1860, filozófus; „Die Welt als Wille und Vörstellung” („A világ, mint akarat és képzet”), 2 kötet, 1819/44.

6               Walter Johannes Stein, 1891-1957. 1932-ig a stuttgarti Wal- dorf-iskola tanára, majd Londonban működik íróként és előadóként.

7               „néhány tomagyakorlatot”: Értelemszerű javítás az 5. kiadásban a 4. kiadáshoz képest - korábban: hanggyakorlatot (Tonübungen); itt: tomagyakorlatot (Tumübungen).

8              A geometriai alakzatok eredeti táblarajzai (1-3. ábra) nincsenek meg.

9               „a Waldorf-iskola szemináriumi kurzusait”: lásd „Allgemeine Menschenkunde als Grundlage dér Pádagogik” (,Általános embertan, mint a pedagógia alapja”), GA 293; „Erziehung- skunst. Methodisch-Didaktisches” („A nevelés művészete. Metodika - Didaktika”), GA 294; valamint „Erziehungskunst. Seminarbespráchungen und Lehrplanvortráge” („A nevelés művészete. Szemináriumi beszélgetések és tantervi előadások”), GA 295. 1919. augusztus 21. - szeptember 6. között, Stuttgartban elhangzott előadások. Mindhárom mű megjelent magyarul, a GÉNIUS kiadónál.

10          Dávid Hume, 1711-1776, skót filozófus, történész, és nemzeti közgazdász.

11          John Stuart Mill, 1806-1873, angol filozófus és nemzeti közgazdász.

12          Immánuel Kant, 1724-1804, filozófus.

13          „könyvemben”: „Von Seelenrátseln” („Lelki talányokról”), 1917., GA21.

14          Albert Einstein, 1879-1955, fizikus; 1905-ben a speciális, 1915-ben az általános relativitás-elmélet megalkotója.

15          Friedrich Fröbel, 1772-1852, pedagógus, az óvoda atyjaként ismert, játék - és foglalatossági eszközöket („Spielgaben”) talált ki a korai gyermekkor számára.

16          Kari Schubert, 1889-1949, Rudolf Steiner 1920-ban a Waldorf-iskolába hívta egy a fejlődésben visszamaradt gyermekek számára szervezett kisegítő osztály vezetésére.

17          Az eredeti táblarajzok (I- II. rajz) nincsenek meg.

18          Kérdések megválaszolása: A kérdéseket írásban nyújtották át Rudolf Steinemek.

19          „Az itteni pénz-rendszerben egy a decimálisnál szimpatikusabb rendszer áll az önök rendelkezésére.”: A régi angol érme-rendszert (1 font =12 shilling; 1 shilling = 20 penny) 1971-ben váltotta fel egy decimális rendszer. A tizenkettes rendszer jelentőségéről lásd még az 1924. március 1-jei előadást - In: „Die Geschichte dér Menschheit und die Weltanschauungen dér Kulturvölker” („Az emberiség története és a kultúmépek világnézetei”), GA 353.

20           „a további különféle kurzusokban, amelyekre szintén itt Angliában került sor”: „Die geistig-seelischen Grundkráfte dér Erziehungskunst. Spirituelle Werte in Erziehung und sozialem Leben” (,A nevelésművészet szellemi-lelki alaperőiről. Spirituális értékek a nevelésben illetve a szociális életben”), 13 előadás, elhangzottak Oxfordban, 1922. augusztus 16-29.között, GA 305; valamint „Gegenwártiges Seelen- leben und Erziehung” („A jelenkori lelkiéletről és nevelésről”), 14 előadás, elhangzottak Ilkleyben 1923. augusztus 5 - 17. között, GA307.

  Hiba és javítás beküldése... Megjelölés olvasottként