Beszédgyakorlatok:

Ketzerkrächzer petzten jetzt kläglich
Letzfich plötzlich leicht skeptisch

Rudolf Steiner: Akkor vannak csupán helyükön a dolgok, ha kívülről tudjuk mintegy elbúgni a szöveget. Ejtsünk ki tudatosan minden szótagot!

Nur renn nimmer reuig
Gierig grinsend
Knoten knipsend
Pfänder knüpfend

Christian Morgenstern „Wir fanden einen Pfad” (Találtunk egy ösvényt) című művéből:

Wer vom Ziel nicht weiß,
Kann den Weg nicht haben,
Wird im selben Kreis
All sein Leben traben;
Kommt am Ende hin,
Wo er hergerückt,
Hat der Menge Sinn
Nur noch mehr zerstückt.

Wer vom Ziel nichts kennt,
Kann’s doch heut erfahren;
Wenn es ihn nur brennt
Nach dem Göttlich-Wahren;
Wenn in Eitelkeit
Er nicht ganz versunken
Und vom Wein der Zeit
Nicht bis oben trunken.

Rudolf Steiner: A nüánszokat, amelyekkel a versszakokat olvasnunk kell, majd holnap, a harmadik versszak felolvasása után láthatjuk meg csupán.

Néhány kurzusrésztvevő előadja a feladatként kapott összefoglaló bemutatást az eddig megbeszélt növénytani dolgokról.

Rudolf Steiner: Lehetőleg sok példát hozzunk! - A metamorfózis gondolata és a csíra gondolata a tizennégy év alatti gyermekek, különösen a kilenc-tizenegy év közötti gyerekek számára még nem érthető.

Még valamit meg kell itt jegyeznem, ami nagyon fontos. Egészen biztosan figyelemmel kísérték, ahogy az utóbbi időben minden oldalról kifejtették a gyermekek úgynevezett szexuális felvilágosításának a kérdését. Nos, ugyebár ennek során mindenfélét felhoztak pro és kontra. Lényegében három kérdés adódik.

Mérlegelni kell: kinek kell elvégeznie a szexuális felvilágosítást? Aki a nevelő minden felelősségével, komolyan belegondolja magát az iskolai helyzetbe, az hamar rá fog jönni, hogy rendkívül nehéz felvállalni ezt a feladatot. Úgy hiszem, önök közül senki sem adna szívesen szexuális felvilágosítást 12-14 éves kamasz fiúknak és bakfis lányoknak.

Másodsorban arról van szó: Hogy nézzen ki a szexuális felvilágosítás? Ez sem olyan könnyű dolog, hogy hogyan is lássunk hozzá.

Harmadszor az a kérdés: Hol történjék? Hol helyezzük el? A természettudományok tanításánál-e és így tovább.

Ha helyes pedagógiai-didaktikai szempontok szerint végeznénk a tanítást, úgy a dolog egészen önmagától adódna. Ha úgy járnak el, hogy a növekedés folyamatát a fényhez, a levegőhöz, a vízhez, a földhöz stb. kapcsolódva magyarázzák el a gyerekeknek, akkor olyan fogalmakat épít be a gyermek, hogy önök lassan rátérhetnek a megtermékenyítési folyamatra a növényeknél, és azután az állatoknál és az embernél. De nagyban kellene rátekintenünk a dologra, a növényeket fényből, vízből, földből keletkeztetni, röviden: azokat a képzeteket előkészíteni, amelyekre egyáltalában a bonyolult növekedési és megtermékenyítési folyamathoz a gyermek képzeletének szüksége van. Hogy oly sokat fecsegtek a szexuális felvilágosításról, az annak a bizonyítéka, hogy az oktatás módszerei nincsenek rendben manapság, máskülönben már egészen korán megteremtették volna az elemeit olyan szemérmesen tiszta képzetekből kiindulva, mint a növekedés folyamatának a fényhez, a levegőhöz, a vízhez, stb. kapcsolódó magyarázata.

M. földrajzi fejtegetéseket végez a középső illetve alsó Rajna-menti vidékekről.

Rudolf Steiner: Térképrajzolásnál a hegyeket barnával, a folyókat kékkel kellene rajzolnunk. A folyókat mindig folyásuknak megfelelően az eredésüktől indulva kellene rajzolni, sohasem a torkolatuknál kezdve. Kell még egy térkép a talajviszonyok és a természeti kincsek, szén, vasérc, arany, ezüst ábrázolásához, azután egy másik a városoknak, az iparnak és így tovább.

Felhívom a figyelmüket arra, hogy fontos kiválasztani egy részt, és úgy tagolni a tartalmakat, hogy gyakorta visszatérjünk ehhez a területhez. Az előadás módja is igen fontos itt. Próbáljanak meg jól belehelyezkedni az anyagba, hogy így a gyermeknek mindig az legyen az érzése, hogy úgy írunk le, teljesen beleélve magunkat, amikor az iparról beszélünk, mindig úgy, mintha csak ott dolgoznánk. A bányászatnál szintúgy, és így tovább. Lehetőleg élettel telve! Minél élettelibben ábrázolunk, annál inkább együttműködnek a gyerekek.

T. levezeti a területszámítást, a négyzetből kiindulva és áttérve a téglalapra, parallelogrammára, trapézra, háromszögre.

Rudolf Steiner: Nehéz megtanítani a gyermeknek, mi is egy szög valójában. Fel tudnának hozni egy módszert, amivel megmutatnák ezt a gyermeknek? Talán emlékeznek arra, milyen nehéz is volt meghatározni - arról nem is beszélve, hogy lehetnének önök közt olyanok, akik nem is tudják még - mi is egy szög valójában.

Oly módon fogják megtanítani a gyermeknek, hogy mi is egy nagyobb szög illetve egy kisebb szög, hogy először olyan szögeket rajzolnak fel, amelyeknél a szögszárakat egyszer nagynak, másszor kicsinek rajzolják. Melyik szög a nagyobb? - Mindkettő egyforma nagy!

Azután egyszerre két-két gyermeket ugyanabból a pontból kiindulva elindítunk, és megmagyarázzák nekik, hogy az egyik alkalommal egy nagyobb szöget, a másik alkalommal egy kisebb szöget zártak be.

Amikor kisebb szöget zártak be, akkor közelebb futnak egymáshoz a vonalaik. Amikor nagyobb szöget, akkor távolabb futnak egymástól. A könyökhajlaton is bemutathatjuk ezt.

Jó, ha már korábban megvan egy elképzelés a nagyobb illetve kisebb szögekről, még mielőtt elkezdünk a kör által szöget mérni.

T. tovább beszél a parallelogramma téglalappá alakításáról, hogy világossá tegye, hogy a terület az alap és a magasság szonátával egyenlő.

Rudolf Steiner: így is eljárhatunk. De ha az egész gondolatmenetet holnapra még egyszer egy valamelyest más talajra állítaná, akkor ugyebár talán ajánlatos volna elgondolkodni arról, hogy nem taníthatnánk-e meg a felületnek, mint olyannak illetve a terület nagyságának a fogalmát valamilyen racionális módon a gyermeknek. A gyerekek ismerik a négyzetformát, és önök most azt akarják megtanítani nekik, hogy ez egy felület, és hogy ennek nagyobb vagy kisebb lehetne a területe.

Másodszor: Gondolkodjanak el holnapra azon, hogyan állítanának feladatokat a gyerekeknek, amelyekben levezethetnék a számolást számok felírása nélkül, amit egyébként mindig fejszámolásnak neveztünk.

Képzeljék csak el, hogy ezt a feladatot adnák a gyermeknek: Valahonnan elindul egy futár, ennyi és ennyi mérföldet tesz meg, és sokkal őutána elindul egy másik futár is, aki nem gyalogol, hanem kerékpáron utazik, ő pedig ennyi és ennyi mérföldet tesz meg. Mikor éri be a kerékpáros futár a gyalogló futárt? Ezt úgy kell kezelnünk, hogy a gyerekek egy bizonyos lélekjelenlétet fejlesszenek ki szituációk megragadásában, illetve szituációk áttekintésében.