"Miért szolgálná szeretetből végrehajtott cselekedetem kevésbé az általános jólétet, mint ha csak azért hajtom végre, mert kötelességemnek érzem az általános jólét szolgálatát? A puszta kötelesség fogalma kizárja a szabadságot, mert nem ismeri el az individuális elemet."
Rudolf Steiner
 Belépés - Regisztráció
<< Vissza

A Bhagavad Gita és a Pál levelek

Az emberlét Krisztus megjelenése előtt és után

5 előadás, 1912. dec. 28. – 1913. jan. 1., Köln

Rudolf Steiner, 1913 (GA 142)

TARTALOM:
A kereszténység és a keleti bölcsességtanok. A Krisna-idők és a Krisztustól kezdődő kor alapvető különbsége. A fizikai létbe kerülve elsötétült, az embertől visszahúzódott a külső kozmikus-szellemi fény. Az emberi lélek fénytelensége Krisztus előtt, és saját személyes belső fényének kialakulása Krisztus után. A szellem bensővé válása, hogy a szellem az emberben támadjon fel. A Golgotai Misztérium után a szellemihez nem személytelenül, hanem individuálisan kell viszonyulnia az embernek. A mi időnkben nem csak az egyéni hibáinkkal kell megküzdenünk, hanem a kozmosz negatív princípiumaival is, amelyek a kozmoszfejlődés ellenzői. Ezekkel nem csak az anyagi síkon, hanem már a szellemi síkon is fel kell vennünk a harcot. Egy minőségi többletnek, az igazi szelleminek a szükséglete vezet el Krisztushoz, nem egy valláshoz való tartozás puszta ténye.


FEJEZETEK:

Fordította Drahos Sándor
Lektorálta dr. Kellner Ágnes