"Bizonyos dolgoknak szükségszerűen meg kell történniük, még akkor is, ha ezek valamilyen szempontból károsak. Kell, hogy az ember ki legyen téve ilyen ártalmaknak, hogy ezeket leküzdve bizonyos erőket szerezzen meg."
Rudolf Steiner
Belépés - Regisztráció
<< Vissza

Az egyes népszellemek missziója

11 előadás, 1910. jún. 7–17., Oslo

Rudolf Steiner, 1910 (GA 121)

TARTALOM:
A szellemi hierarchiák hatása az emberi történelemre. A fajok kialakulása. Fajfejlődés és kultúrafejlődés. Az emberiség öt főfaja. Monoteizmus és pluralizmus. Exoterikus és ezoterikus kereszténység. Az egyes népszellemek. A germán mitológia. Az egyes népek küldetése a múltban, a jelenben és a jövőben.


FEJEZETEK:

7. - Kristiania (Oslo), 1910. június 12. este

[A népszellemek felemelkedése korszellemekké és formaszellemekké. Az ó-indiai nép népszelleme az indiai kultúra korszelleme és az egész Atlantisz utáni fejlődés vezetője. A perzsa és az egyiptomi népszellem korszellemként vezeti ezeket a kultúrákat és később formaszellemmé emelkedik. A zsidó népszellem inspirátora Jahve. Monoteizmus, monizmus és zsidóság. Az indiai pluralizmus és Európa. A Krisztus-esemény. A görög korszellem az exoterikus kereszténység vezető szelleme lesz, a kelta népszellem pedig az ezoterikus kereszténységé. A római korszellem és az exoterikus kereszténység szelleme az európai korszellemek nevelője lesz. A francia nép a római, a kelta és a frank népelemek keveréke. Az egyes európai népszellemek a Krisztus-korszellemet szolgálják. Az egyiptomi korszellem hatása a mi kultúrkorszakunkra. A Detmold és Paderbonr környéki inspirációs központ, ahol az Aszgárd-monda létrejött. Később a Szent Grál központjára hat. Az északi arkangyal és az északi mitológia jelentősége.]

8. - Kristiania (Oslo), 1910. június 14.

[Az összehasonlító vallástudomány tévedései. Az indiai nép már fejlett volt, amikor az én-t felvette. A mozgásszellemek összessége: mula-prakriti, a bölcsesség-szellemeié: maha-purusa. A perzsáknál a formaszellemeknek az amshaspandok felelnek meg. A káldeai nép átéli a korszellemet és a görög-latin nép ugyancsak. A görög mitológia a görög nép emlékezése arra az időre, amikor az angyalok és arkangyalok lelki életükön munkálkodtak. A keleti népeknek nehéz megérteni a nyugati szellemi életet. Az északi-germán területeken élő emberekben felébred az én és lelkükben együttműködnek az angyalokkal és arkangyalokkal. Az atlantiszi kor isteneit vámoknak, az angyalokat és arkangyalokat ászoknak nevezik. A nyelvet Odin (Wotan) oltja bele az emberbe. A rúnák. Hőnir adja a gondolkodási erőt, Lodur a bőrszínt és a vérségi jellemvonásokat. Vili és Vé. Thor. Nifelheim és Muszpelheim. A világteremtő káosz, a Ginnungagap.]

Fordította Drahos Sándor
Lektorálta Illés Györgyné, Tóth Csaba