Antropozófia

[Szimptomatológia: a külső események mögötti igazi valóság. A középkor egyetemes impulzusa: a római katolicizmus. Szimptomatológikus fordulópontok: a pápák Avignonba költözése 1309-ben, a templomos rend felszámolása, a mongol betörések, az Orleansi Szűz fellépése és a francia és angol nemzeti állam létrejötte. A Habsburg-ház felemelkedése. A városok kialakulása. Az angol parlamentarizmus: a tudati lélek impulzusa. Az orosz birodalom kialakulásának kezdetei. Anglia: inkább nemzeti árnyalatok, Franciaország: inkább személyes elemek. Az utóbbi forradalomhoz vezet, az előbbi a liberalizmushoz. A tudati lélek impulzusa Angliában: I. Jakab.]

[Franciaország: az államiság megerősödése. Tündöklés és egyidejűleg hanyatlás: XIV. Lajos. A francia forradalom: a személyiség önállósodása. Zűrzavar a „szabadság, egyenlőség, testvériség” jelszó félreértése miatt. A forradalom lélek test nélkül, Napóleon: test lélek nélkül. A szabadkőművesség. A szocializmus három jellegzetes eleme: az osztályharc elmélete, az értéktöbblet-elmélet és a materialista történelem-szemlélet. Újkori történelmi szimptóma: olyan helyzetek kialakulása, amelyek megoldhatatlan problémákká válnak.]

[A gépkorszak. A gyarmatosító törekvések jelentősége. A tudati lélek impulzusa eltörli az emberek közötti hagyományos differenciálódást. A természet megfigyelése és a kísérletezés. A kísérletek átültetése a szociális rendbe: a technika, ami halált hoz a modern életbe. A parlamentarizmus a személyiség kioltásához vezet. Korunk irányadó jellegzetessége: a születés és a halál titka. A tudati lélek korának értelme: az érzékfeletti impulzus előretörése. A gyógyulás útját a kozmikus összefüggésekben kell keresni.]

[A történelmi tények mögötti valóság helyes szemlélete az érzékfeletti elemhez vezet. Az orosz forradalom: új eszmék hatása, ugyanakkor a vezetők eszme-nélkülisége: nyomás és szívás-probléma. A proletariátus eszmevilága. A jövő útja: az emberek őszinte érdeklődése egymás iránt. A szociális élet összefüggése a születés és halál titkával. A gonosz kifejlődése az ember belső világában.]

[A gonosz misztériumának összefüggése a halállal és a golgotái misztériummal. A világmindenségben működő halálerők feladata: megadni az embernek a tudati lélek képességét. A gonosz erők nem azért működnek, hogy az embereket gonosszá tegyék, ez csak mellékhatás. Az emberek egymás iránti érdeklődésének kifejlődése négy különböző területen kell hogy megtörténjen.]

[A szabadságnak a külső életben valódi impulzussá kell válnia. Az emberi individualitás végső célja: a szabad szellem. Az intuíció kifejlesztésével a gonosz hajlamok jóra fordíthatók. A szabadság tudománya etikai individualizmushoz vezet. Rudolf Steiner ilyen irányú kísérletei a „Magazin für Literatur” c. lappal, a szocialista munkásságnak tartott előadásokkal és a teozófiai Társaságnál.]

[Miért lett a dornachi épület neve Goetheanum? Németnek lenni a német birodalomban és Ausztriában. A goetheanizmus lényege. Goethe intuitív természet-szemléletének művészetté válása. Goethe az igazi egyetem, a mai egyetemek alszanak.]

[Három fejlődési áramlat kereszteződése az emberben: az egész emberiség az érzői-lélek fejlesztésén dolgozik, az egyes ember a tudati lelket fejleszti és az egyes népek fejlettségi szintje is különböző. A Krisztus-impulzus differenciálódása: a Krisztus-nép és az egyházi nép. Poláris ellentét a jezusitizmus és a goetheanizmus között.]

[A Krisztus-impulzus hatása a három fejlődési áramlatra. Goethe vallásos érzületének kifejeződése a „Wilhelm Meister”-ben. Az arianizmus és az athanazianizmus. A páholy-nép. A Gál-áramlat. A szociális mozgalom egészséges fejlődésének alapja: testvériség a szociális struktúrában, szabadság a vallásos gondolkodásban és egyenlőség a megismerés területén.]