Antropozófia

[Francis Bacon és Johannes Amos Comenius. Marx és Engels. Otto Hausner. Előző földi inkarnációjuk hatása az életükre. Az ember a saját személyes lelki tartalmait átviszi a későbbi korszakokba.]

[Egyes meghatározó személyiségek a szellemi világban is folytatják tevékenységüket az emberi lelkek körében és ott tanítványokat képeznek ki. Bacon tanítványa Ranke, Comeniusé Schlosser, Conrad Ferdinand Meyer előző életei.]

[Pestalozzi, C. F. Meyer, Emerson, Herman Grimm előző életei. Az egyes emberlelket nem tekinthetjük csupán egyetlen korszakhoz tartozónak, aki csak egyetlen földi életet él le, hanem csakis úgy, hogy individualitását az egyik földi életből a másikba haladva szemléljük.]

[A régi beavatottak megtestesülésének nehézségei jelenkorunkban. A régi beavatási bölcsesség most gyakran költői, művészi alkotásban nyilvánul meg. - Ibsen, Wedekind, Hölderlin, Hamerling.künstlerischem Schaffen. Ibsen, Frank Wedekind, Hölderlin, Hamerling.]

[Néró újabb inkarnációi. Rudolf osztrák trónörökös öngyilkossága mint a karmikus kiegyenlítés egy fajtája. A materializmus kifejlődése eltompította a karma iránti fogékonyságot.]

[A karma szemléletére nem alkalmas korunk szokásos gondolkodása. A halál után az emberek nemcsak önmagukban, hanem egymásban is élnek, és megtapasztalják saját tetteik hatását a másik emberben; ezen alapul karmájuk alakulása a következő életükben. Karma-gyakorlatok: a külső emberalak gondolati eltávolításával láthatóvá válik a Szaturnusz, a Nap és a Hold impulzusa.]

[Az előző életbe való visszatekintés lehetősége.]

[Az előző élet hatása az ember külső alkatának kialakulására. Az emberi fej és a fej alatti test összefüggése az egymást követő inkarnációkban. A fej, a ritmikus rendszer és az anyagcsere-végtagrendszer megismerésének módja.]

[Az ősi bölcsesség beleáramoltatása az emberiségbe bizonyos szellemi lények tette volt a régmúltban, akik később eltávoztak a Földről és a Hold-szférába vonultak át, ahol már az emberi karma alakításában vesznek részt. A halált követően az ember visszafelé haladva átéli földi életét a többi ember szemszögéből nézve: amit tetteivel nekik okozott, azt most saját magában érzi. Ebben a belső élményében játszanak szerepet a Hold-szféra lényei. E megélt tapasztalatait azután beépíti az ember az újabb földi élete akaratába.]

[A Nap-szféra jelentősége a halál és újabb születés közötti életben. Ebbe a szellemi régióba a gonosz részünket nem vihetjük be. Az embernek így két része van: az, amelyik a halál után áthaladt a Nap-szférán, és az, amelyik nem. Az egészségre való hajlam a Napszféra által jön létre bennünk. A földi létben szakadék tátong a morális-lelki és a természeti-fizikai között, mert itt a szellemi törvényeknek nincs olyan külső, a külvilágra gyakorolt hatásuk, mint a természeti törvényeknek. A szellemi törvények csak az ember belső lelki világában érvényesülhetnek.]

[Az emberi élet hétéves szakaszokra való felosztása; a szellemi hierarchiák időben egymást követő hatása ránk az életutunk során. A karmikus követelmények bevésődésének időszaka és a karmikus ki- egyenlítések teljesítésének időszaka az életben. A halál és újabb születés közötti élet során az ember elérkezik a Mars- Jupiter- és Szaturnusz-szférába, ahol saját morális színvonalával szembesítik. A születetlenség és a halhatatlanság fogalma. A születés előtti életünk iránti érdektelenség következménye az, hogy az ember a szellemi világgal szemben is közömbössé vált.]

[Az emberi életút hét éves szakaszainak és a bolygószféráknak összefüggése. A halál utáni élet inspiratív megismerése. A Mars-, Jupiter- és Szaturnusz-szféra. - Voltaire, Eliphas Levi, Victor Hugo.]

[A hétköznapi tudat, az imaginatív tudat és az inspiratív tudat viszonya az emberi testhez. Az ember a szellemi hierarchikus lények hordozója. Gondolati életünk a harmadik hierarchiával, érzelmi életünk a második hierarchiával, akarati életünk az első hierarchiával áll összefüggésben. Karmánkat a bennünk élő istenek formálják. A sors higgadt elfogadása adja a legerősebb szellemi impulzusokat.]

[A kozmikus világ éterisége, asztralitása és szellemisége. A tér világa és az idő világa. Krisztus kapcsolata az idővel. Ex deo nascimur - In Christo morimur - Per spiritum sanctum reviviscimus.]

[Az asztráltest és az én kihúzódása a fizikai és étertestből az elalvás- kor, illetve visszaereszkedése azokba a felébredéskor. Az alvás során felidéződik összes előző földi életünk, egészen a legelsőig, sőt még az azelőtti szellemi világbeli egységlétünk is. Az egész kozmosz a szellemi hierarchiák emberrel kapcsolatos működésének szolgálatában áll.]

[A szellemi világ és a földi világ nem különül el élesen egymástól. A fizikai világ önmagában halott, a szellemi hierarchiák teszik élővé és elevenné. „Az éjféli Nap” látása. A harmadik hierarchia az alvás idején az étertestünkben megfigyeli és kiviszi a kozmoszba a nappal átélt gondolatainkat. A kultuszok szellemi párhuzama az érzékfeletti világban.]

[Elemi csapások, tömegbalesetek és civilizációs katasztrófák karmikus megvilágításban. Az isteni hierarchiák tetteibe belejátszanak a luciferi és ahrimáni hatalmak. A jó istenek törekvése, hogy az emberi sorsokat újra visszavezessék az igazság útjára. Az emberek sorsa összefonódik az istenek sorsával.]