<< VisszaAz Ötödik evangéliumAz Akasha-kutatásból
Rudolf Steiner, 1914 (GA 148) TARTALOM:
Rudolf Steiner Jézusról és Krisztusról folytatott önálló szellemtudományos kutatásainak ezen eredményeit egyfajta „ötödik evangéliumnak” tekintette, és „a megismerés evangéliumának” nevezte. – A názáreti Jézus gyermekkora és ifjúsága. Az esszénusok és Keresztelő János. A makrokozmikus Miatyánk. A kereszténység és Krisztus valódi megértése csak korunkban vált lehetségessé. Krisztus elhagyta a szellemi birodalmat, a Földre tette át székhelyét, hogy továbbvezesse az embert fejlődésében. Krisztus a három év folyamán fokozatosan beleereszkedett Jézus emberi testébe, hogy megtapasztalja az emberszerűséget. Az isteni hatalmát fokról fokra elveszítő Krisztus belső szenvedése és végső isteni ájultsága a keresztre feszítéskor megszülte a kozmikus szeretet nagy impulzusát a földi világban is, amelyet azontúl Krisztus-impulzusként ismer az emberiség, és amely az emberben már belülről és individuálisan támasztja fel a szereteterőket. Krisztus e tettével egy új Föld-fejlődés és egy új emberfejlődés vette kezdetét. Az addigi lefelé ereszkedő, a fizikaiságba zuhanó fejlődésirány megfordul, és felfelé, újból a szellemi lét felé törekszik, de már viszi magával a személyes emberi szeretet és az emberi szabadság kivívott képességét is, ami addig hiányzott a szellemi világból.
FEJEZETEK:
Fordította Illés Dolly és Maasburg Mária
Lektorálta dr. Szilágyi Péter
| 
